2020. október 3-a fontos nap volt a velenceiek számára. Azt jósolták, hogy a város alacsony fekvésű része víz alá kerül, ezen a napon azonban az utcák csodával határos módon szárazak maradtak.
A vizet a MOSE (Modulo Sperimentale Elettromeccanico), azaz az új árvízkapu-rendszer tartotta vissza úgy, hogy elzárta a lagúna torkolatát.
A rendszer megmentette Velencét, azonban számos hibájára is fény derült.
Velence kulturális vezetői levélben fordultak Mario Draghi olasz miniszterelnökhöz, amelyben arra figyelmeztették, hogy a város korántsem biztonságos, és nemsokára új árvízi védekezésre lesz szükség a klímaváltozás miatt. A nem túl távoli jövőre előre jelzett tengerszint-emelkedés nagy terhelést jelent majd az árvízi védekezésben,
erre pedig a MOSE nincs felkészülve.
Ennek az oka az, hogy az 1980-as években terezett rendszer megalkotásakor nem álltak rendelkezésre azok az ismeretek, amelyeknek ma már birtokában vagyunk az éghajlat-változásról. Ráadásul a rendszert már évtizedekkel ezelőtt be kellett volna fejezni, de
a korrupciós botrányok és a növekvő költségek késedelmet okoztak.
Az IPCC, azaz az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által 2021-ben közzétett legoptimistább forgatókönyv szerint 2100-ra az átlagos tengerszint-emelkedés 28-55 centiméter lesz, a legpesszimistább forgatókönyv viszont akár egy méteres emelkedést is jósol.
Ez azt jelenti, hogy a most rendelkezésre álló sorompókat évente több mint 260 alkalommal kellene használniuk, ez azonban megakadályozná a lagúna és a tenger közötti árapály jelenség folytán létrejövő vízcserét, ami
a lagúnát halott, büdös mocsárrá változtatná.
Hasonlóan borúsan látja a helyzetet a Padovai Egyetem kutatócsoportja is, amely a legfrissebb jelentésében úgy fogalmazott: a rendszer üzemeltetése már most is problémákat okoz.
A sekély velencei lagúnát sársíkságok és mocsarak tarkítják, amelyek létfontosságúak a történelmi város fennmaradásához, hiszen ezek a területek többek között javítják a víz minőségét, kiszűrik a tápanyagokat és a szennyező anyagokat, valamint
egyedülálló élőhelyet biztosítanak számos veszélyeztetett faj számára.
Azonban amikor a MOSE használatban van, a lagúna mocsaraihoz nem jutnak el az üledékek, ez pedig bizonytalanná teszi a part menti vizes élőhelyek túlélését. A negatív hatás már most is érzékelhető, ami feltétlenül ellensúlyozásra szorul a szakértők szerint.
Tavaly decemberben elindult egy projekt, ami megoldást nyújthat a problémára, mivel helyreállítja a velencei lagúnarendszer ökoszisztémájának egészségét.
Vannak azonban egyéb elképzelések is. Egyesek falat építenének a város köré, mások megemelnék a járdaszinteket, a legnagyobb egyetértés azonban abban van, hogy a MOSE-rendszer kell tovább fejleszteni, hogy Velence túlélhesse a környezeti kihívásokat.
(Forrás: Euronews, fotók: Getty Images)
fenntarthatóság | környezetvédelem | árvízvédelem | mose | éghajlatváltozás | árvíz
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!