Várfoglalók címmel tűzi képernyőre a Spektrum vadonatúj saját gyártású sorozatát, amelyben Vadon János, az ismert rádiós és televíziós műsorvezető vezetésével az ország legtitokzatosabb középkori várairól hull le a lepel. Igazi kalandokat követhetünk figyelemmel az ólomöntés, a palánkvárak, a boszorkányröptetés, a lovagok és fejedelmek korából, mai felfedezőkkel és a modern technológia segítségével. Információban és humorban nem lesz hiány.
Rejtélyekről vallanak a romok
Jani maga is bevallottan „várimádó”, így a csatorna keresve sem találhatott volna jobb partnert arra, hogy bemutassa Magyarország kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb várait Somlótól kezdve, Ónodon át egészen Boldogkőig, néhol a legendás Rockenbauer-túra, a Másfélmillió lépés Magyarországon ösvényein.
Helyi szakértők, várbarátok, várkapitányok is megszólalnak a sorozatban, így a velük folytatott beszélgetések során feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de számtalan máig magyarázatra váró rejtély is előkerül:
titkos alagutakról, legendás vitézekről, vagy hogy mi köze i.sz. 121-ben vértanúhalált halt Szent Fausztinusnak II. Rákóczi Ferenchez.
Hazafik és hazaárulók, pénzverők és pénzhamisítók történetei bontakoznak ki, de a Júdás-bölcső, a nagy somoskői vonatrablás, és a legrégebbi magyar harang titkaira is fény derül a Várfoglalók stábját követve.
A sorozat összesen húsz erődítményt mutat be közelebbről rendkívül informatív, ugyanakkor humorban gazdag stílusban.
– Mi volt a legemlékezetesebb pillanat számodra a sorozat készítése során? – szól a kérdés a műsor házigazdájához.
– Számtalan ilyen pillanatot fel tudnék sorolni, de a legemlékezetesebbek azok a helyzetek voltak, amikor egy általam jól ismert helyszín újdonsággal tudott szolgálni. Ilyen volt például a somlói vár, amit egy girokopteren ülve a levegőből is megcsodálhattam, vagy a siklósi vár 40 méter mély várkútja, ahol még maga a várkapitány sem járt, de én lemászhattam! Ezek hihetetlen élmények egy várbarát számára! Utóbbi helyszín ráadásul a vár legrégebbi pontja is egyúttal, hiszen az erődítmények alapjait mindig olyan helyen rakták le, ahol volt víznyerési vagy tározási lehetőség, hiszen ezek a túlélés zálogai voltak pl. egy ostrom során. Szóval rengeteg élményben volt részem, amiket a Várfoglaló nézői is átélhetnek majd a sorozat nézése közben.
– Miért érdemes nézni a Várfoglalókat és kik alkotják a célcsoportot?
– A Várfoglalókat kis túlzással 0-100 éves korig mindenkinek ajánlom. Aki szereti a történelmet, a várakat, és a természetet, mind mind talál majd olyan pillanatot a műsorban, amit szeretni fog. Ezek a várak a történelmünk építőkövei, olyan alapok amikre a jelenünk is épül. A végváraink a török megszállás idején másfél évszázadon át a fennmaradásunk kulcsai voltak, sokat köszönhetünk nekik nem csak mi, de azt gondolom, hogy egész Európa. Érdemes őket jobban megismerni, ez a műsor ebben sokat segít, amellett, hogy ezáltal mi is tisztelettel adózhatunk az ott élő és haló emberek, hazafik emlékének.
– Melyik várba költöznél be a legszívesebben, ha a pár száz évvel ezelőtt élnél?
– Minél kisebb annál jobb, hogy ne érezzem magam elveszve benne és olcsóbb legyen befűteni (mondja nevetve). Vitány, vagy Hollókő várát választanám, mind a kettő apró, de nagyon izgalmas, hangulatos váracska. De ide sorolnám a Várpalota melletti Bátorkőt is, amiből mára már nem sok marad, de hajdanán egy masszív, fallal körülvett lakótorony adta a magját. Az évszázadok alatt folyamatosan lepusztult és a 19. században vélhetően villámcsapás is érte, így mára ennek a három emeletes, négyszögletes toronynak csak az egyik fala dacol az idővel az erdő mélyén. De még így is fantasztikusan hangulatos rom, ezért a Várfoglalókból sem maradhatott ki.
A műsorból kiderül többek között, milyen most Ozorai Pipó és felesége, Borbála vára, mely remek állapotban várja a látogatókat. A stáb ellátogat Tatára is, ahol az ország egyetlen vízi vára található, amelyet eredeti vizesárok rendszer övez, és Drégely vára is főszerepet kap, amelyért 1552-ben mindössze 146 magyar vitéz küzdött halálig a 12 ezres török túlerővel szemben. A Szondi György vezette maréknyi csapat végül három napos hősi küzdelem után elesett, de a várkapitány neve mai napig a török ellenes háborúk egyik legbátrabb vitézeként ismert. A stáb elutazott Borsod megye legfiatalabb várához, Szerencsre, de a Tatabánya melletti vadregényes Vitányvár romjaihoz is felmásztak a Vértes északi lejtőjén, ahol a romokat mára már szinte teljesen benőtte az erdő.
A tizenkét részes sorozaton a Filmdzsungel Stúdió tizenhat fős stábja dolgozott, akik kézikamerával, filmkészítésre alkalmas okostelefonokkal és légifelvételekkel tették igazán látványossá a végeredményt. A sorozatot ráadásul olyan 3D látványrajzokkal is kiegészítették, amelyek remekül példázzák, hogyan is nézhettek ki az erődítmények több száz évvel ezelőtt.
Az előkészületekkel több mint fél évet töltött el a tudományos ismeretterjesztő és természetfilm gyártásban rendkívül járatos Filmdzsungel csapata, és végül huszonhárom nap alatt rögzítették a felvételeket. Ezalatt több mint ötezer kilométert tettek gyalogosan, autóval, kenuval, kerékpárral, lovon, lovashintón vagy adott esetben szamárháton, néha kötéllel a föld alá ereszkedve vagy éppen sziklákon lógva. Egyszóval mindent megtettek azért, hogy a sorozat információban, látványban és humorban is gazdag legyen.
(Fotók: Szabó Gábor)
spektrum | várfoglalók | tv műsor | vadon jános | történelem
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!