Az orosz invázió hatalmas pusztítást végez Ukrajnában, az UNESCO pedig az ország kulturális örökségének védelmére szólított fel. Összegyűjtöttük azokat az ukrán világörökségi helyszíneket, amelyeket szeretnénk még látni.
Szent Szófia-székesegyház, a hozzá tartozó kolostorépületek és a Pecserszka Lavra barlangkolostor
A Szent Szófia-katedrálist a 11. században építették azzal a céllal, hogy a Hagia Szophia templom riválisává válhasson. A székesegyházat később átépítették, ennek ellenére meg tudták őrizni bizánci jellegét.
Szintén ebben az időszakban kezdődött meg a Dnyeper partján található Pecserszk Lavra kolostor megépítése, amelynek különlegessége, hogy egy kiterjedt barlangrendszer felett található. A történelem viharai több alkalommal is megtépázták, ám a mongolok és a tatárok dúlását követően is újjá tudott születni. A komplexum fontos eleme az óratorony és a refektórium is.
A Szent Szófia-székesegyház a Pecserszk Lavra kolostoregyüttessel és a barlangkolostorral együtt hozzájárult ahhoz, hogy
a terület az ortodox hit és gondolkodás központjává váljon.
Herszon ókori városának romjai
Az időszámításunk előtti 5. században alapított várost a görög telepesek hozták létre, hogy a gyarmatosítás egyik központjává tegyék a térségben. Azok az épületmaradványok, amelyek most is láthatók, az alapítás és a 13. század között épültek. Maga az ókori város fontos kereskedelmi központnak számított, hiszen
a római, a bizánci, és a Fekete-tenger északi részén élő népek találkozási pontja volt.
Struve Arc háromszögelési lánc
A Struve Arc több mint 2820 kilométeren és tíz országon átívelő háromszögelési lánc, melynek legdélibb pontja a Fekete-tenger melletti Staro-Nekrasovka városában, míg legészakibb pontja a norvégiai Hammerfestben található.
Az 1816-55 között kiépült rendszer segített meghatározni a Föld pontos alakját és méretét.
Úgy tudni, az akkor telepített mérési pontokból napjainkra csupán harmincnégy maradt meg.
Ősbükkösök
A Nyugat-Ukrajnában található ősbükkösök szintén a világörökség részét képezik. A határokon átnyúló, Európa legnagyobbjaként számon tartott ősbükkös összesen kilencvennégy védett területből áll.
Különlegessége, hogy ott találhatók a világ legmagasabb és legöregebb bükkfái, de a folyamatos, természetes megújulásnak köszönhetően a bükkerdők fejlődésének teljes folyamata nyomon követhető.
Egyedülálló módon túlélték a jégkorszakot, hogy azóta is otthont biztosítsanak a változatos élőviláguknak, védett fajaiknak.
A bukovinai és dalmáciai ortodox metropoliták székhelye
Csernyivci városának szélén található a historikus stílusú komplexum, amely 1864 és 1882 között épült a cseh építész, Josef Hlavka tervei szerint. Az épületegyüttesben papnevelde, templom, kolostor és park is található, leglátványosabb eleme a görög kereszt alaprajzú kupolás temploma.
A keleti ortodox metropoliták egykori rezidenciájában látványosan keverednek a bizánci, gótikus és barokk hatások.
Fatemplomok Lengyelország és Ukrajna határán
A 16. és a 19. század között épült tizenhat fatemplom az ortodox építészet kiemelkedő alkotásai. Mindegyiket hármas felosztás jellemzi, kupolái piramis alakúak és tartozik hozzájuk egy harangtorony is. A kőre épített, zsindelytetős templomokat fallal vették körül, hogy aztán évszázadokon keresztül a hitélet fontos színhelyei lehessenek.
Ma tizenhat templomból tizenháromban továbbra is szentmiséket tartanak, további három pedig múzeumként funkcionál.
Lviv történelmi központja
A 13. században alapított város évszázadokon át a közigazgatás, a vallás és a kereskedelem fontos központja volt. Lviv számos barokk épülettel is büszkélkedhet, építészete jól mutatja, hogy a kelet-európai hatások hogyan tudtak keveredni az olasz és német jellegzetességekkel.
Lviv központja megőrizte középkori városszerkezetét. Legfontosabb látnivalója a Piactér, amelynek közepén egy torony magasodik és melyet reneszánsz, barokk, valamint klasszicista épületek vesznek körbe.
Ahogyan azt a Roadster is megírta ebben a cikkében, a háború második hetén már Lviv-ben is felkészültek a háborúra. A lvivi Piactér négy sarkán található szobrokat a műemlékvédők műanyagba csomagolták, valamint habszivaccsal tekerték körbe, hogy esélyük legyen túlélni az esetleges harcokat.
(Fotók: Getty Images)
háború | unesco | herszon | nagy sztori | oroszország | unesco világörökség
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!