Tíz hátborzongató szellemváros, mely kísérteties múltról mesél

Az egykor virágzó települések utcáin valaha pezsgő élet folyt, ma már azonban csak a turisták léptei hallatszanak időnként a kongó falak között.

Középkori angol örökség

Wharram Percy egykor két lenyűgöző kastélynak és egy templomnak is otthont adott, de mindebből már csak az utóbbi romjai állnak. A nemesi Percy család által épített házak alapjait azonban még ma is felfedezhetjük a fűben, ahogyan a környező parasztházakét is.

A falu lakossága éveken át fogyatkozott, miután a helyiek fokozatosan hagyták el a települést, hogy áttérjenek a juhtartásra. A település a tizenhatodik század elején már teljesen üres volt, amikor az utolsó itt élőket is kilakoltatták. A ma már örökségvédelem alatt álló falu a régészek és a turisták kedvel úti célja.

A frontvonal nyomai

A spanyol polgárháború idején frontvonal húzódott Belchitében, míg 1939-ben Francisco Franco tábornok seregei elfoglalták a Zaragozától délre található apró falut. Ugyanebben az évben egy új falu épült a közelben, ez a település pedig elnéptelenedett, és azóta az elesettekre és a tragikus eseményekre emlékeztet impozáns templomával a középpontban.

Népszerű filmdíszlet

A dél-olaszországi Craco csodaszép, ám statikailag nem kimondottan biztonságos helyre épült. Történelmi belvárosát 1963-ban evakuálták, amikor a csatornahálózat hibáinak nyomán földcsuszamlások következtek be, de

teljesen az 1980-as irpiniai földrengés után néptelenedett el.

Azóta a szellemváros nemcsak turisztikai látványosságként, de forgatási helyszínként is népszerű, és olyan filmekben láthatjuk, mint a Passió vagy a Kvantum csendje.

Város a vadszőlő alatt

Festői, de dekadens képet mutat a Sanghajtól nem messze található Houtouwan, melynek elhagyatott épületeit benőtték a futónövények. Az egykor pezsgő, több mint kétezer lakosú falu az 1990-es évek elején kezdett el hanyatlani, miután problémák adódtak az élelmiszerellátással és az oktatással. Már csak néhányan laknak ott, de nem meglepő módon a turisták töretlen érdeklődése övezi.

A béke és barátság faluja

A Törökország délnyugati szegletében található Kayaköyt múzeumként őrzik, az UNESCO a "barátság és béke falujaként" tartja nyilván, de története szomorú konfliktusokkal terhelt.  A Kaya-völgyben a törökök és a görögök évszázadokig békésen éltek egymás mellett, egészen az első világháborúig.

A görögök kézművességgel, a törökök mezőgazdasággal foglalkoztak, a falut a 18. században görögök népesítették be. Kétszintes kőházakat építettek, az alsó szinten az állatokat és a szerszámokat tartották, míg maguk a felső szinten éltek. Az első világháború azonban felforgatta a megszokott rendet, és a Törökország és Görögország összecsapása utáni lakosságcsere következtében a falu elnéptelenedett.

Szovjet mementó a norvég sarkkörön

A Spitzbergákon található Pyramiden egykor sikeres szénbányász-település volt. Svédország 1927-ben adta el a szovjeteknek, így épületeinek hangulatára a lakóházaktól a helikopter-kikötőig a szocialista stílus nyomta rá a bélyegét.

A bányászat 1998-ban szűnt meg, de a turistákat olyannyira szeretettel várják, hogy még egy szállodát is kialakítottak és

vezetett túrákat tartanak az elhagyatott épületekben.

Az utazás pont olyan kalandos, amilyennek első látásra tűnik, Pyramidenbe ugyanis Longyearbyen-ből lehet eljutni csónakkal vagy motorosszánnal.

A Csatahajó-sziget

Csatahajó-szigetként is ismert Hasima Nagaszaki partjaitól nem messze található, 1887 és 1974 között tenger alatti szénbányászat folyt ott. A szigetvárost óriási betonfalakkal vették körbe, hogy megvédjék a tájfunoktól.

A második világháború a sziget életébe is tragikus fordulatot hozott, ugyanis a hadba induló dolgozók helyett kínai és koreai kényszermunkásokat hurcoltak oda, akiknek többsége a kegyetlen élet- és munkakörülmények miatt életét vesztette.

A háború után azonban lassan mégis újraindult az élet olyannyira, hogy

a sziget a világ legsűrűbben lakott településévé vált, és a lakások zöme nem volt nagyobb tíz négyzetméteresnél.

A település a szén iránti kereslet csökkenésével párhuzamosan néptelenedett el.

A vadnyugat ikonja

A vadnyugat talán leghíresebb városa, Bodie lakossága egy maroknyi aranymosóból tízezerre nőtt a tizenkilencedik század végére. Az emberek özönlöttek a nevadai határ közelében elhelyezkedő kaliforniai városba a meggazdagodás reményében, aminek eredményeként a fénykorban nem kevesebb mint hatvanöt kocsma, egy bank és még egy kínai negyed is volt ott, taoista templommal.

Bodie vonzereje azonban a 20. század elejére elhalványult, amikor más fellendülő városok kerültek előtérbe. Lakossága 1920-ban már csak százhúsz fő volt. Jó állapotban megőrződött épületei miatt népszerű célpontja a vadnyugat rajongóinak.

Egykor virágzó gyarmatkikötő

Grand-Bassam, mely ma az UNESCO Világörökség része, egykor Elefántcsontpart gyarmati fővárosa volt, 1899-ben azonban a hivatalok nagy részét Bingerville-be helyezték át innen egy pusztító sárgaláz-járvány után, amelyben a lakosság háromnegyede életét vesztette.

A város ezután még nagyjából a harmincas évekig fontos tengeri kikötőként működött, majd az összes megmaradt közigazgatási hivatalt Abidjanba helyezték át, és Grand-Bassamt hosszú évekig csak telepesek lakták. A hetvenes évek végétől a város turisztikai célpontként és kézműves központként kezdett újjáéledni.

Üres üdülőváros

A ciprusi Famagusta szélén található Varószia a hatvanas években népszerű üdülőváros volt, tengerpartján hatalmas szállodaépületeket húztak fel.

1974-ben azonban a török hadsereg elfoglalta, köré falat emelt, a lakosságot néhány nap alatt evakuálta, és katonai lezárt területnek minősítette. Az üdülőváros azóta elhagyatottan áll, mindazonáltal történtek lépések a terület újbóli megnyitása felé, 2021-ben-ben ugyanis a török állampolgárokat és a ciprusi török területek lakosait beengedték a strandra.

Kíváncsi vagy, hogyan fest ma Al Capone börtöne vagy a kórház, ahol Hitlert kezelték? Akkor ezt az összeállításunkat is érdemes megnézned.

(Források: cnn.com, Wikpédia, képek: Unsplash, GettyImages, Wikimedia Commons)

kísértetváros | szellemváros | elhagyatott

FOLYTASD EZZEL

A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?

Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Rendeld meg a Roadster magazin 17. számát!

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
“Útra keltünk és összegyűjtöttük a legkiemelkedőbb hazai szállásokat és vendéglátóhelyeket számotokra. Ezek a helyek garantáltan felejthetetlen élményeket kínálnak, legyen szó romantikus pihenésről a Balaton partján vagy egy kulináris felfedezőútról Budapesten.”
Izing Róbert Izing Róbert, főszerkesztő

Legfrissebb ajánlataink

Irány a Roadster Select
teljes adatbázisa
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom