A kockázatos utak ellenállhatatlan vonzereje miatt sokan annak ellenére fordulnak szembe a szabályokkal, hogy pénzbírság vagy börtönbüntetés járhat egy-egy tiltott területre lépésért. Ezek mellett a veszélyeztetett helyek is vonzóak – még akkor is, ha a látogatók számának növekedése további károkat okozhat. Miért tesszük ezt, és miért csábítanak azok a kalandok, amelyekbe elvileg nem lenne szabad belevágnunk?
Mi is megírtuk, hogy a kaliforniai Redwood Nemzeti Park tisztviselői figyelmeztették a turistákat, hogy ötezer dolláros (majdnem kétmillió forintos) bírságra és börtönbüntetésre számíthatnak, ha megközelítik a világ legmagasabb fáját. A helyszínre nem vezet hivatalos útvonal, ráadásul a megnövekedett gyalogosforgalom károsítja a környező erdőt. Mégis, a pontos helyszínt megosztó utazóbloggerek és influenszerek számos túrázót ösztönöztek arra, hogy közelről megnézzék a rekorder fát.
A fogyasztói pszichológia szakértőjeként ismert Matt Johnson szerint többféle motiváció létezik azzal kapcsolatban, hogy a turisták olyan helyekre látogassanak el, ahová kifejezetten tilos lenne elmenniük. "Vegyük például azokat, akik úgy gondolják, a világ azért van, hogy az emberek élvezzék és lássák, és ezt egyetlen egy kormánynak vagy szervezetnek sincs joga korlátozni. Ők már csak afféle lázadásból is elmennek ezekre a helyekre" – mondja Johnson.
Másokat az élmény ritkasága késztet hasonlóra.
Ha egy helyszín felkeresése alapból illegális, akkor logikus, hogy kevesen vállalják érte a kockázatot. "Valószínűleg az utazók egy bizonyos csoportja rendkívül értékesnek tart egy ritkaságszámba menő élményt, amit csak nagyon kevesen éltek át" – magyarázza Johnson.
Az influenszerek, az utazóbloggerek és az írók jelentősen befolyásolhatják az emberek vélekedését egy illegálisnak minősülő tevékenység kapcsán. "Az egyik dolog, amiben az influenszerek jeleskednek, az a hasonlóan gondolkodó közösség létrehozása. Ha képesek meggyőzni a közönségüket arról, hogy egy tiltott helyre történő bejutás elfogadható, akkor az relativizálja a tettet."
Johnson azt mondja, ha valaki konkrét érdeklődést mutatna egy ilyen hely iránt, a családjától és a barátaitól vélhetően rosszalló megjegyzéseket és lebeszélést kapna – ezt nevezik a pszichológusok ellensúlyozó hatásnak. Ugyanakkor egy olyan online közösségben, ahol viszont mindenki elfogadhatónak tartja, ez a fajta viselkedés normalizálódik. "Ha körülötted mindenki úgy gondolja, hogy meg szabad tenni, akkor nagy valószínűséggel átveszed ezt a gondolkodásmódot."
Az utolsó esély turizmus
Még ha egy úti cél nem is számít illegálisnak, egyes utak negatív hatást jelentenek a kiválasztott helyre.
A klímaváltozás például turisták tömegét indította el Grönlandra, mert sokan úgy érezték, muszáj látniuk a csodálatos gleccsereket, mielőtt örökre eltűnnek.
"A fogyasztói társadalom általános tendenciája, hogy ahogyan a lehetőségek szűkülnek, úgy nő a kereslet irántuk. Különösen igaz ez az utazásra" – magyarázza Johnson. "Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy egy bizonyos hely már nem sokáig lesz elérhető, az megnöveli a keresletet, hiszen látni kell, amíg még megvan."
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy minél többen látogatnak el egy bizonyos területre, annál nagyobb kárt okoz a turisták nagy száma, nem beszélve az utazáshoz igenybe vett repülőjáratokról. Mégha tisztában is vagyunk a negatívumokkal, a ritka és veszélyben lévő látnivalók felkeresése iránti késztetés olyan erős, hogy sok esetben felülírja az etikai aggályokat. A látogatók közül sokan csupán a probléma kis szeleteként érzékelik az egyéni hatást. Ez azt jelenti, hogy az egyének által okozott kár minimális, ami a legtöbb turista számára csökkenti a bűntudat terhét és azt gondolják, semmi baj nincs ezzel. "A helyzet akkor romlik igazán, ha ezt a viselkedést több ezer ember követi több éven keresztül" – teszi hozzá Johnson.
Mit tehetünk?
Amikor az egyéni felelősségre koncentrálunk, hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy csupán mi vagyunk azok, akik tesznek valamit, és hogy a mi tetteink nem számítanak. Úgy gondolkodunk, hogy mivel senki sem hagy fel a tiltott területekre merészkedéssel, akkor én is meglátogathatom, amíg még létezik. Az emberek azért vágnak bele az ilyen jellegű tripekbe, mert elhitték, hogy társadalmilag elfogadható – még akkor is, ha a lebukás súlyos következményekkel jár.
Ha azonban rámutatunk, hogy nem mindenki gondolja úgy, hogy ez rendben van, az kulcsfontosságú lehet és visszatarthatja a szabálytalankodókat.
Johnson szerint olyan figyelmeztetésekről lenne szó, amelyek felsorolják az ide vonatkozó statisztikákat, például az "utazók 95 százaléka szerint helytelen dolog X helyre elmenni" vagy "az utazók 95 százaléka nem kedveli azokat az embereket, akik X helyre utaznak". Ez lehetne a bizonyos ellensúlyozó hatás.
A Covid-járvány idején világszerte szelektív idegenforgalmi politikával kísérleteztek az országok. Mostanság a helyreállítási szakaszban vannak, sokan a “mennyiség helyett a minőség” mentalitást követik. A túlturistásodás visszaszorítása persze pozitív hatással lehet a környezetre és a népszerű úti célok helyi közösségeire, de vajon azt is jelenti, hogy az utazás csak a szupergazdagok számára lesz fenntartva? Ebben a hat országban, úgy tűnik, igen.
(Forrás: EuroNews, fotók: Unsplash)
helyek | bírság | eltűnő | tiltott | utazás | pszichológia
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!