Kép és kultusz címmel a magyar képzőművészet első modern festője, Szinyei Merse Pál életművét mutatja be a hazai és nemzetközi kortársakkal is párhuzamba állítva péntektől a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) mintegy százhúsz művet felvonultató kiállítása.
A magyar művészet egyik legnagyobb mesterének harminc éve nem nyílt életműkiállítása Budapesten, pedig az utóbbi évtizedekben számos új eredmény született a Szinyei-kutatásban – közölte a tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgatója.
Baán László hozzátette: a kiállítás az elmúlt időszakban előkerült művek mellett hangsúlyosan mutatja be Szinyei életművének hazai és nemzetközi kapcsolódási pontjait, valamint utóéletét is, mások mellett Monet, Courbet, Sisley, Corot, Gainsborough és Böcklin; Benczúr, Ferenczy és Rippl-Rónai vagy a kortársak közül Konkoly Gyula és Tót Endre munkáit felvonultatva.
Hessky Orsolya, Krasznai Réka és Prágai Adrienn kurátorok elmondták, a kiállítás fordított időrendben, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve, az élete végén kialakult kultuszból visszavezetve, a főbb tematikus csomópontok mentén beszéli el Szinyei Merse Pál életművének alakulását.
Szinyeit ma a 19. századi magyar képzőművészet első modern festőjeként tartják számon, indulásakor azonban kemény küzdelmet kellett folytatnia a korabeli kritikával, és meg nem értettsége miatt egy időre le is tett az alkotásról.
Mégis, a látogatók először a már köztiszteletnek örvendő festő kései, minden addiginál színpompásabb képeivel találkozhatnak, köztük a Fehér fa című festménnyel, amely több mint száz év után most szerepel először kiállításon. Akkorra az 1900-as párizsi világkiállítás már a nemzetközi hírnevet is meghozta Szinyei számára, akinek Hóolvadás című képe a magyar művésztársakra is nagy hatást gyakorolt, a késői magyarországi elismerést eredményező, 1896-os Millenniumi kiállítás után.
Az MNG tárlata egymás mellett mutatja a Léghajó-t és a Pacsirtá-t, a két főművet ugyanis rokonítja, hogy a képmezőt mindkettőn a merészen kék égbolt látványa uralja. Mint a kurátorok kiemelték, Szinyeit munkássága korai szakaszában sokat támadták "színezési őrülete", vagyis élénk színei miatt. A festő valóban újítónak ható kolorizmusának hátterébe külön szekció vezeti be a látogatót Szinyei munkáinak színelemzésén keresztül.
Máig vitatott, hogy Szinyeit lehet-e impresszionistának tekinteni, ezért a kiállítás a látogatóra bízza a kérdés eldöntését, több párhuzamot is bemutatva Sisley, Monet és Raphael Collin munkáival.
Széles kontextusba helyezve, mások mellett Gainsborough, Székely Bertalan, Bastien-Lepage és Gustave Doré női portréi között kapott helyet a tárlatban az emblematikus Lila ruhás nő, Szinyei talán legismertebb alkotása, a Majális keletkezésének körülményeiről pedig egy filmet is megtekinthet a közönség.
Gazdag válogatás mutatja be Szinyei Merse Pál müncheni tanulóéveit, a fiatalkori Szinyei-képeket Courbet, Mackart, Böcklin, Benczúr Gyula és más kortársak alkotásai mellé helyezve. A tárlat külön szekcióban hívja fel a figyelmet a festő még lappangó műveire, majd Szinyei kortársakra gyakorolt hatását is vizsgálja Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel munkáit felvonultatva.
A Kép és kultusz című kiállítás 2022. február 13-ig látogatható az Magyar Nemzeti Galéria C épületében.
(Forrás: MTI, fotók: Getty Images)
szinyei merse pál | kiállítás | Magyar Nemzeti Galéria | budapest | ajánló | tárlat
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!