Szakcsi Lakatos Béla egy korszakos zseni volt. A Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas érdemes művész zenei örökségét két fia viszi tovább. Novemberben egy olyan emlékesttel készülnek, amelynek minden pillanata méltó a dzsesszlegenda életútjához. Ifj. Szakcsi Lakatos Bélával beszélgettünk az elmúlt egy év nehézségeiről és az emlékkoncertről.
– Egy éve nincs közöttünk az édesapja. Hogyan élték meg ezt az időszakot a testvérével? Hogyan próbálják az örökségét tovább vinni?
– A lehető legrosszabbul éltük meg. Nemcsak a művész hiányzik – sőt, nekünk egyáltalán nem a művész hiányzik, hiszen mindent itt hagyott nekünk, ami a zenével kapcsolatos –, hanem az édesapánk. Apámmal sokszor beszélgettünk arról, hogy
szükség lenne egy olyan szervezetre, ami a dzsessz hagyományait őrzi és a műfaj érdekeit képviseli.
Amikor elment, rögtön elkezdtem ezen dolgozni, az eredmény pedig az lett, hogy megalakult a Szakcsi Jazz Egyesület, aminek jelenleg huszonhárom tagja van. Apám szellemi örökségét, az ő zeneszeretetét, a dzsessz iránti gyermeki rajongását, folyamatos zenei továbbképzését, példamutatását próbáljuk ezen keresztül átadni az elkövetkezendő generációknak.
– November közepén, a Müpában Szakcsi - Visszhangok címmel rendeznek egy emlékestet, amelyen Ön a testvérével együtt a művészeti vezető szerepét tölti be. Ez hálás vagy nehéz feladat?
– Bércesi Barbara, a Müpa dzsesszműsorainak szerkesztője nagyon jóban volt az édesapámmal. Ő az év elején már szorgalmazta, hogy csináljunk egy emlékkoncertet, mi pedig nem voltunk ellene. Nekünk nyilván egy nehéz nap lesz, de talán az tud minket egy picit vigasztalni, hogy nagyon sok jó zenész lesz egy helyen. Tulajdonképpen a magyar dzsesszélet színe-java megjelenik, Oláh Kálmántól Egri Jánoson át Torma Rudolfig, Balázs Elemértől, Tony Lakatostól és Dresch Mihálytól Fekete-Kovács Kornélon keresztül László Attiláig.
Mindenki azért jön, hogy valamilyen módon megemlékezzen az apámról.
– Az édesapja életútjának milyen állomásait idézik majd meg a fontosabbak közül?
– A legnagyobb probléma a szervezésben az volt, hogy hol húzzuk meg a vonalat, mert olyan széles volt a repertoárja az életművének, hogy ha mindenkit elhívtunk volna, talán két napig is tartana a koncert. A legfontosabbak közül persze sokan ott lesznek. A Rákfogó az 1970-es években volt a legendás együttese apámnak. Ez a zenekar játszott először Magyarországon fúziós zenét, dzsessz-rockot, egy olyan stílust, amit Amerikából hozott haza. A másik legfontosabb állomás pedig a Szaturnusz volt.
– Édesapjáról tudjuk, hogy improvizációs zenésznek tartotta magát. Ebből kiindulva az improvizáció hangsúlyos szerepet kap majd?
– Hogyne! Ez egy nagyon fontos szegmense a dzsessz zenének, itt mindenki improvizálni fog. Apámnak sok minden volt a fejében különböző zenei területekről, amikor pedig leült, előjöttek, hogy aztán fantasztikus, virtuóz módon tudja ezeket összekeverni.
Tényleg mestere volt ennek.
– De nemcsak az improvizáció mestere volt, hanem egy nagyon színes és izgalmas egyéniségnek is nevezhetjük. Az emlékest is ilyen lesz? Mire számíthatnak, akik elmennek az emlékkoncertjére?
– Abszolút. Szó volt arról, hogy olyan amerikai dzsesszmuzsikusok is eljönnek, akikkel apám együtt játszott, de zenélt velük Róbert öcsém és én is. Felvetődött Jack DeJohnette, John Patitucci vagy Chris Potter neve is. Ők mind eljöttek volna, de végül úgy döntöttem, hogy az ennyire tömény dzsessz nem biztos, hogy leköti az embereket. A másik pedig az, hogy a klasszikus zene nagyon fontos volt apámnak, így ezt is fontos szempont volt.
A koncert második részében a Tudás fája című nyitányát játssza el a Graziozo zenekar. A misztériumjáték még a halála előtt jelent meg CD-n, Bolyki György írta a szövegét. Előtte pedig öcsém, Robi, aki nagy tehetségű zongorista, eljátssza majd Mozart A-Dúr zongoraversenyének Adagio tételét. Így valóban azt mondhatjuk, nagyon színes zenei élményben lehet mindenkinek része, aki eljön a koncertre.
A Szakcsi - Visszhangok című emlékestről bővebb információk és a jegyvásárlás ide kattintva érhető el.
(Fotók: Müpa)
szakcsi lakatos béla | emlékest | müpa | jazz | emlékkoncert | interjú
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!