Az egyik legnagyobb óraexpó, órabemutató show az SIHH. A január 14-17. közötti Salon International de la Haute Horlogerie Genève-n a svájci óraipar egyik fele mutatja be az aktuális újdonságait, ide szervezi látványos modellbemutatóit. Az óraipar másik fele pedig a tradicionális, márciusban megrendezendő bázeli expóra, a Baselworldre tartogatja az érdekességeket.
Hatalmas, épület méretű standok, gyönyörű hostessek, – többnyire – felkészült értékesítők és termékmenedzserek, jól öltözött gyűjtők, kereskedők, és maga a svájci luxus miliője lengi körül ezeket az expókat. Nem is standok, inkább épületek az épületben azok a monumentális műalkotások, ahol a gyártók a szakmabelieket fogadják. Hogy milyen ez újságírói szemszögből, itt már hosszasan kibeszéltük, most fókuszáljunk arra, ami egy órakedvelő szemszögéből igazán érdekes:
az újdonságokra.
Az SIHH-en kiállító gyártók többsége felsőkategóriás, és bár nem egyetlen modellt mutat be egy cég, az újdonságok jelentős része nem a kiemelkedő eladási statisztikákat segíti, hanem mint erőfitogtatás, megmutatja, mire képes az adott cégcsoport vagy manufaktúra. Vegyük sorba a csodákat, amiket bemutattak az idei expón!
H. Moser & Cie. Swiss Alp Watch Concept Black
A H. Moser & Cie. a svájci óraipar üde színfoltja. Tréfának is tekinthető ötletes darabjaival görbe tükröt mutat az iparnak, mindeközben szakmailag is kiemelkedő darabokat alkot. Az SIHH-en bemutatták a kifejezetten meghökkentő növényórájukat, valamint a Swiss Alp Watch Concept Blacket, amely úgy mutatja az időt, hogy nem mutatja. Mutató nélkül kell megtudjuk, mennyi a pontos idő.
A működése annál klasszikusabb. Az egyik legnemesebb és legdrágább komplikációt használja, a percütőt. A tok bal oldalán levő gomb megnyomására az óra teljesen mechanikus áttételeken keresztül szó szerint elüti a pontos időt. Tény, hogy a telefonunkról gyorsabban leolvassuk, minthogy elüsse a 11 órát, a három negyedet, majd 14 percet, mondjuk 11:59-kor.
A Swiss Alp Watch egyébként is az Apple Watch teljes kifigurázása amolyan svájci módon, így a forma itt sem változott.
A 46x40 milliméteres tok pedig divatosan nagy. Árat nem tudunk, egyelőre titkolózik a cég.
Girard-Perregaux Bridges Cosmos
A legtöbb óra esetében a számlap betölti az óra elejét. Amikor halmozódnak a látványos komplikációk és elemek, a klasszikus számlap mérete csökken, az extrák pedig egyre több helyet foglalnak el.
Ilyen a Girard-Perregaux extrém alkotása is. A kicsinyített számlap alatt két földgömböt látunk, amiből a három óránál elhelyezett azt mutatja, hogy az aktuális időzónában éppen éjszaka van vagy nappal, a bal oldali, 9 óránál pedig az égboltot, rajta csillagképpel. Ez a gömb 23 óra 58 perc és 4 másodperc alatt megy körbe – ilyen hosszú valójában egy nap. Hat óránál a teljesen nyitott számlapon láthatjuk a tourbillont, ami gyakorlatilag az óra lelke. A felhúzás, és az idő, valamint a gömbök állítása a többi funkcióhoz hasonlóan szokatlan: a hátlapon találunk kulcsokat, amelyekkel külön-külön tudjuk ezeket állítani. A tok titánból készült, a felülete gyöngyszórással érte el végleges formáját; 48 milliméteres, így vagy vastag csukló, vagy kiemelkedő egyéniség kell, hogy jól álljon. Az ára még nem publikus, izgatottan várjuk.
Panerai Carbotech Marina Militare 47mm
A Panerai nem látványos komplikációkkal híresült el, hanem klasszikus stílusával és robusztusságával. Noha napjainkban marketingnehézségekkel, történelemtagadással küzd a pr- osztály a termékfejlesztésen rengeteget túlórázhatnak. Tavaly is bemutattak érdekes megoldásokat, idén viszont az anyaghasználattal akartak kitűnni. A Carbotech a saját fejlesztésű érdekességük, ami gyakorlatilag szénszál és PEEK (Polyether Ether Ketone) keveréke.
Ettől lesz könnyű, ellenálló és rendkívül érdekes textúrájú a tok. A Marina Militare típus még limitált is (PAM00961) harminchárom darabra.
Az igazi érdekesség a Carbotech tok mellett nem az in-house P9010-es szerkezet, vagy a militaryzöld szíjhoz passzoló indexek és mutatók, amelyek a Paneraihoz híven őrülten világítanak a sötétben, hanem az, hogy a limitált darabok mellé extra meglepetés tartozik: az olasz harcibúvárokkal, a Comsubinnal gyakorlatozhatunk együtt, ha már az ő logójukkal fémjelzett különkiadást választottuk. A többi idei limitáció mellé is érkezik extra ajándék: a Mike Horn különkiadáshoz arktiszi túrát kapunk Mike Hornnal, a Guillaume Néry változathoz pedig Francia-Polinéziába utazhatunk búvárkodni és bálnákat lesni a szabadtüdős merülés rekorderével, as himself.
Christophe Claret Angelico
Hatvanhét millió forintnak megfelelő svájci frankért, tehát az Haute Horlogerie világban már-már potom pénzért kaphatunk egy annyira egyedi órát, ami bármikor menőbb, mint egy Richard Mille. Amitől igazán érdekes, az a szerkezet és ezáltal a számlap, tehát az egész óra megjelenése. Oldalakon keresztül lehetne részletezni, mitől olyan izgalmas, de a lényeg a kiegyenlítő csiga – ezzel már részletesebben foglalkoztunk itt. A két kiemelkedés, amit a számlap felső felén látunk, az óraipar egyik válasza arra, hogy egy átlagos óraszerkezetben a főrugó – tehát, ami az energiát tárolja – nem tudja elejétől a végéig egyenletesen leadni. Erre az egyik megoldás a kiegyenlítő csiga, ami jellemzően láncos, tehát az egyik oldalon feltekert lánc tekeredik át a másik oldalra, lineáris energialeadás mellett. Itt viszont nem lánc, hanem egy Dyneema nanofibernek elnevezett speciális fonal feszül meg.
A másik különlegesség pedig a szokatlantól eltérő és kifejezetten nagy, tizenhat milliméteres tourbillon, ami alapvetően a gravitáció okozta járáseltérés kiküszöböléséért felelős, bár napjainkban inkább már csak technológiai csimborasszó.
Két időzónát láthatunk egyszerre: ezeket nem mutató mutatja, hanem egy kis ablakon keresztül, a tárcsára festett számok (hasonló, mint a megszokottabb órák esetében a dátumkijelzés), a percet pedig egy apró, a számlap széléig kitolt, első ránézésre lebegő mutató tudatja velünk.
A 45,5 milliméteres átmérő és közel 18 milliméteres vastagság már a hordhatóság határait súrolja, de az tény, hogy ennek az órának nem feltétlenül kell megbújnia az ingujj alatt.
Jaeger-LeCoultre Master Grande Tradition Gyrotourbillon Westminster Perpetuel
Nagyon sok óra bekerülhetett volna ebbe a felsorolásba, és véres harc folyhatna az első helyért, viszont most, nekünk a Jaeger-LeCoultre a show sztárja, és nem a kétszázhúsz milliós árcédula, hanem a funkciók és a kialakítás miatt. A számlap és a körülötte futó vésett dátumtárcsa kialakítását már ismerhetjük az SIHH előtt pár nappal bemutatott Master Ultra-Thin Moon Énamel példájából. Kézzel gilosált, zománcfestékkel bevont számlap, igényesen vésett/mart dátumtárcsa. Hat óránál a szerkezet lelke a speciális gyrotourbillon, amelynek a szerepe, hogy a gravitáció szerkezetre gyakorolt hatását ne csak egy irány esetén kompenzálja – mint egy általános tourbillon –, hanem gyakorlatilag az összes pozícióban. Rendkívül összetett, komplikált, finom megoldás, amiben a JLC élen jár, ez már nem az első modell, ahol gyrotourbillont használnak.
Már ettől is különleges lenne, két plusz funkció teszi viszont igazán egyedivé. Az egyik az öröknaptár, amely a hét napját, a hónapot és az évet a számlapon elhelyezett apró ablakokban mutatja, a dátumot pedig az említett vésett, számlap körüli tárcsán mutatja egy plusz mutatóval. Külön figyelmesség, hogy a mutató a tourbillont gyakorlatilag átugorja.
A másik különlegesség pedig a percütő. Ahogy a Mosernél is, itt is ki kell emeljem, hogy a legszebb és legromantikusabb komplikáció, ami karórában előfordulhat.
A JLC ezt megfejelte még azzal, hogy a gomb megnyomására a pontos idő elütésébe a Big Ben harangjátékát is becsempészi, ezzel pedig már tényleg jóval több, mint egy mezei percütő.
Kifejezetten hordható méret, 43 milliméter átmérőjű, és éppen vékonyabb 15 mm-nél. A caliber 184-es szerkezet mindkét irányból egy mestermű, nem érdemes egy piros lámpánál rápillantani, mert biztosan elidőzünk felette.
Az SIHH tehát nem az alsó és középkategória rendezvénye, sokkal inkább az órakészítés magasiskoláját, a Haute Horlogerie-t képviseli. Megtalálhatóak persze a Jaegernek, Mont Blanc-nak, Cartier-nek alapmodelljei is, már amennyire ezek alapnak számíthatnak, de az SIHH-en nem ezt érdemes keresnünk. A pénztárcabarát márkákat és típusokat, valamint az Haute Horlogerie további képviselőit majd márciusban, a sokkal vegyesebb összetételű Baselworldön láthatjuk.
További hírek az SIHH-ról itt.
A cikk szerzője a Kronometer.hu alapítója, további remek órás cikkekért érdemes náluk, az órák világában körülnézni!
svájci óra | Salon International de la Haute Horlogerie Genève | Moser | Christophe Claret Angelico | óraexpó | nagy sztori
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!