A mondás szerint Róma sem egy nap alatt épült fel, a spanyol város ikonikus jelképére pedig ez hatványozottan igaz.
A hétvégén egy óriási, öttonnás csillagot emeltek a folyamatosan épülő Sagrada Família Szűz Mária-tornyának tetejére. Az ikonikus templom építési munkálatait 1882-ben kezdték el, de vajon miért tart ennyi ideig? Ennek próbáltunk utánajárni.
Josep Maria Bocabella könyvkereskedő 1872-ben egy vatikáni utazásáról tért vissza, amelyet a város látképét meghatározó nagyszabású katolikus építmények inspiráltak. Az olasz főváros kultikus templomai akkora hatást gyakoroltak rá, hogy adománygyűjtésbe és kampányba kezdett, hogy Barcelonának egy új katedrálisa jöhessen létre. Francisco de Paula del Villar építészt kérte fel, hogy dolgozzon ki egy neogótikus katedrálisok ihlette tervet a templom felépítésére.
A barcelonai Eixample kerületben vásároltak telket, azonban az együttműködésük nem tartott sokáig. Folyamatos konfliktusok alakultak ki Bocabella és del Villar között. Bocabella azt képzelte, hogy ez lesz Európa legmagasabb katedrálisa, ami mellett még a Szent Péter-bazilika is eltörpül. Del Villar azonban nem tudott megbirkózni sem a projekt hatalmas technikai igényével, sem a pénzügyi költségekkel, így Bocabella úgy döntött,
valaki olyat keres, akinek hozzá hasonlóan nagyszabású vágyai és álmai vannak.
A legjobb embert Antoni Gaudí-ban találta meg, akinek már akkor féktelen ambíciói voltak. Főépítészként a bazilikát szecessziós ihletésű, tizenkét tornyos templomként álmodta meg, melynek csúcsai a tizenkét apostolt idézik meg. A tervei tökéletesen illeszkedtek Bocabella elképzelésébe, hogy a Sagrada Európa legmagasabb katolikus templomaként születhessen meg.
A modernista Gaudí azonban kezdettől fogva tudta, hogy ez nem lesz könnyű feladat, éppen ezért gyakran hangoztatta, hogy az építési munkálatok nem fognak az ő életében befejeződni. Munkája nagy részét a hagyományos vázlatok helyett gazdagon kidolgozott 3D-s modellek megalkotásával töltötte azért, hogy ha eljön az idő, úgy tudja átadni a templom építését, hogy az új főépítész pontosan tudja, hogyan kell a végeredménynek kinéznie.
Gaudí 1914-ig vezette a Sagrada Família építési munkáit, ez idő alatt semmilyen más építészeti projektet nem vállalt. Hetvenhárom évesen azonban egy tragikus baleset érte: éppen szokásos gyónására indult, amikor egy villamos elgázolta.
Gyászmenete természetesen az általa tervezett, de még közel sem kész templomnál fejeződött be.
Halála több mint egy évtizedre teljesen leállította az építkezést. Később, 1936-ban a spanyol polgárháború idején az anarchisták betörtek Gaudí egykori irodájába, ahol óriási pusztítást végeztek. A maketteket összetörték, a terveket elégették. Az építész csapat tagjainak egy része életét vesztette, a megmaradt szakemberek pedig hatalmas erőfeszítéseket tettek azért, hogy folytatódhasson a munka. 1939-ig azonban nem történt semmi.
A leállás időszakában a híres brit regényíró, George Orwell felkereste a templomot, melyet "a világ egyik legborzalmasabb épületeként" jellemezett. Úgy fogalmazott: szerinte az anarchistáknak kifejezetten rossz ízlésük van, hogy nem robbantották fel a katedrálist akkor, amikor lehetőségük adódott volna rá.
Végül Franco idejében folytatódhattak a munkálatok. 1939-ben Francesc de Paula Quintana vette át a kivitelezési munkákat, majd őt váltotta 1996-babn Isidre Puig i Boada és Lluís Bonet i Garí. Az építkezés 1983-ban Francesc Cardoner i Blanch, majd 1985-től Jordi Bonet i Armengol irányításával folytatódott.
Az építkezés igazán 2005-öt követően pörgött fel, ekkor nyilvánították ugyanis a világörökség részévé Gaudí munkáját. A mintegy kétszáz fős csapat remekül haladt egészen addig, amíg a kormány javaslatot nem nyújtott be arra vonatkozóan, hogy föld alatti alagutat fúrjanak a vasúthálózat kiterjesztése érdekében, ami hatéves harcot váltott ki az építészek és a kormányzat között.
2010-ben végül XVI. Benedek pápa hivatalosan is bazilikává szentelte a Sagrada Famíliát. A szentmisén 6500-an vettek részt személyesen, az utcákon pedig több mint 50 ezren gyűltek össze. Hihetetlen, de igaz, alig tizenöt éve még nem volt tető a templom belső részén, végül aztán lefedték a főhajót, hogy a miséket megtarthassák benne.
A 20. század elején épült részeit a katedrálisnak már fel kellett újítani, az építési munkákat pedig fel kellett pörgetni. Az UNESCO 2017-ben 37 millió eurót biztosított a munkálatok felügyeletére, az építkezés határidejének pedig 2026-ot jelölték meg, azaz Gaudí halálának százéves évfordulójára kell a templomnak elkészülnie. A tervek egészen addig működőképesek voltak, amíg a koronavírus el nem érte Európát.
A pandémia kitörésekor több hónapra leállt az építkezés, azóta a kivitelező csapat próbálja behozni a lemaradást, melyet megnehezített az is, hogy a turisták elmaradása jelentős bevétel-kiesést jelentett. A most felkerült "betlehemi csillag" azonban ismét reményt ad arra, hogy határidőre elkészüljön a katedrális.
(Forrás: Euronews, fotók: Getty Images, Pixabay)
barcelona | nagy sztori | Gaudi | antoni gaudí | sagrada família
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!