A harmincas években Rolls-Royce-motorokkal elért, és mára csaknem elfeledett 575 km/órás sebességrekordra emlékezik a goodwoodi márka legújabb limitált szériája.
A Rolls-Royce neve több mint egy évszázada egyet jelent a szárazföldi és vízi sebességrekordokkal, és ugyan a legtöbb eredményt alaposan dokumentálták, ezért széles körben ismertek, mégis egy brit kalandort, aki három sebességrekordot állított fel Rolls-Royce-motoros járművével, szinte elfelejtette a világ. A Wraith és Dawn modellek új Landspeed Collection limitált szériájával most George Eyston kapitány és rendkívüli autója, a Thunderbolt történetét meséli el a Rolls-Royce.
George Eyston 1897-ben született, és már a gyermekkorában lenyűgözte az autósport,
iskolás korától kezdve versenyzett automobillal és motorkerékpárral. Cambridge-ben a mérnöki tanulmányait az első világháború szakította félbe, ahol kitűnően szolgált, kapitányi rangra emelkedett. A húszas-harmincas éveket különféle versenyautók fejlesztésével és vezetésével töltötte, a tehetséges feltaláló több szabadalmat is bejegyzett.
1935-ben az első brit autóversenyzők között utazott az Egyesült Államokba, a Bonneville sóstómederbe, ahol 24 és 48 órás sebességrekordokat állított fel. Két évvel később visszatért Utah sivatagjába, és a Thunderbolttal három szárazföldi sebességrekordot döntött.
A rendkívüli gépet nem véletlenül nevezte behemótnak a korabeli sajtó,
hiszen három tengelyen nyolc kereke volt, az áramvonalas burkolata alumíniumból készült.
A meghajtásáról két 37 literes V12-es Rolls-Royce repülőgép-hajtómű gondoskodott,
egyenként is több mint 2000 lóerős teljesítménnyel. Az idők során összesen csak 19 darab készült ebből az erőforrásból, ezért Eyston rekordautójába is használt motorok kerültek, amelyek a legendás Spitfire elődjében szolgáltak. A két motort ma nagy becsben tartják, az egyiket a királyi légierő múzeumában, a másikat a londoni tudományos múzeumban őrzik.
A rekordautó sajnos elveszett, miután 1940-ben az új-zélandi centenárium alkalmából kiállították, majd egy raktárba került, ahol 1946-ban elpusztult, amikor az ugyanabban az épületben tárolt 27 ezer gyapjúbála lángra kapott. Eyston sebességrekordját pedig mindössze 341 nappal később megdöntötték, de több mint nyolcvan évvel később
a Rolls-Royce méltó emléket állított a Landspeed Collection modellekkel.
A Wraith és a Dawn különkiadása olyan kétszínű fényezést kapott, amelynek Bonneville Blue színe a napfényben ragyogva ezüstszürkéből világoskékbe hajlik, és ezzel a sóstómeder fölötti hatalmas égszínkékre utal, amely a Thunderbolt alumínium karosszériáján is tükröződött.
Bonneville már több mint egy évszázada a sebességrekordok különleges helyszíne,
a kiszáradt sóstómeder ugyanis kivételesen sima felületet biztosít a nagysebességű futamokhoz. Eyston is az erre a célra kialakított, 24 méter széles, 16 kilométer hosszú pályán futotta rekordját. A mederben a terep minden irányban tökéletesen vízszintes, és szikrázóan fehérben ragyog a napon, ami nagy tempónál különösen megnehezíti az iránytartást és a távolságok megítélését.
George Eyston csapata ezért fekete vonalat festett fel a pálya teljes hosszában,
és ez a vonal segített a sofőrnek tartani az egyenest, amitől eltérni 350 km/óra feletti sebességnél életveszélyes lett volna. Ezt az egyszerű, de zseniális ötletet eleveníti fel a Landspeed szériában a finoman perforált fekete sáv a kormánykeréken és a vezetőülésen. A sóstómeder simának tűnő felületét pedig valójában apró repedések alkotják, ezt a műszerfal fabetétje idézi meg.
A Thunderbolt fényezetlen karosszériája egyébként váratlan problémát okozott,
az első futamok során ugyanis a fotoelektromos időmérő berendezés nem észlelte a fényesre csiszolt alumínium felületet a vakítóan fehér sóstómederben. Eyston ezért nagy fekete nyilat és sárga karikát festett az autójára, hogy növelje a láthatóságát nagy sebességnél, és ezt az ügyes megoldást elevenítik fel a limitált szériás modellek élénksárga részletei.
Bonneville nemcsak a sebességrekord-hajszoló kalandorok, de a csillagászok kedvelt célpontja is,
hiszen a hatalmas, néptelen síkságon kivételesen sötét az éjszakai égbolt, amit nem szennyez mesterséges fény. A Rolls-Royce jellegzetes csillagoségbolt-tetőkárpitja az eddigi legnagyobb számú, 2117 darab különálló fénypontjával pedig éppen azt a csillagképet mutatja, ami a rekorddöntés éjjelén, 1938. szeptember 16-án a sóstómeder fölött látható volt.
George Eyston a harmadik alkalommal 357,497 mérföldes óránkénti sebességet ért el, ami 575 km/órának felel meg,
és ez egészen hihetetlenül hangzik nemcsak az 1930-as években, de még manapság is. A kapitány kivételes eredményét a Rolls-Royce műszerfali órája őrzi meg az utókornak a limitált szériában, amelyet 25 darab Dawn, valamint a Wraith további 35 példánya alkot majd, és ezek közül már mindet lefoglalták a márka ügyfelei.
Limitált fényűzés
A Rolls-Royce valósággal elkényezteti a rajongóit a limitált szériás modellekkel, hiszen még csak pár hónapja mutatták be a Phantom különkiadását, amely minden részletével az idő múlására emlékeztet. A leginkább limitált szériának persze a legújabb Boat Tail számít, amiből összesen csak három példányt készít a goodwoodi márka.
bonneville | rolls-royce | limitált széria | sebességrekord | rolls-royce dawn | george eyston
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!