Ha ma bemegy valaki egy bevásárlóközpontba vagy optikába és pilótaszemüveget keres, akár mondhatná azt is: "Egy Ray-Bant szeretnék!". 1937-ben, nyolcvanhárom évvel ezelőtt jelent meg ugyanis az a mára ikonikus napszemüvegmárka, amit Ray-Bannek hívnak, és ami a filmvászontól az utca emberéig meghódította az egész világot.
A történet az 1930-as években kezdődött, amikor a technológiai fejlődésnek hála a katonai repülőgépek a korábbinál is magasabbra tudtak emelkedni – ez a változás viszont a megszokottól eltérő látási viszonyokat eredményezett a pilóták számára. A Nap ragyogása, a felhők feletti magasságokban repülés okozta émelygés és hányinger a pilóták körében azonnali megoldást igényelt.
Így jutott el az Amerikai Katonai Légierő altábornagya az orvosi eszközöket gyártó Bausch & Lomb New York-i irodájába, ahol kérésére megalkották a kifejezetten a pilóták igényeire szabott szemüveget: a műanyag keretes, zöld lencsés Anti-Glare prototípust nem sokkal később a fémkeretes Aviator modell váltotta fel.
Ezzel egy időben született meg a világ mára legismertebb napszemüvegmárkája, a Ray-Ban.
A Ray-Ban gyár pedig ettől kezdve gőzerővel működött: évről évre új fejlesztésekkel jelentkeztek, folyamatosan szélesítve a termékpalettát, és ezzel együtt a célcsoportot is.
1938-ban megjelent a Shooter modell, ekkorra már kétféle, zöld és halványsárga Kalichrome lencsével, amely segített a részleteket élesen látni, miközben a kék fény kiszűrésével minimalizálta a párát, ezzel biztosítva a jó látási viszonyokat ködös időben is.
Ezt a modellt a két lencse között az orrnyeregnél elhelyezett kis cigarettatartó tette híressé, mely már kifejezetten a vadászok számára jelentett kényelmi funkciót: így ugyanis a vadászat közben sem kellett nélkülözniük kedvenc cigarettájukat. Afelől persze vannak kétségeink, mennyire elégítette ki a szemüveg ezt a funkciót, de az biztos, hogy a modell hamar népszerű lett, a nem sokkal később megjelent Outdoorsman pedig már a vadászok és halászok számára is kényelmes megoldást nyújtott.
A Ray-Ban hírnevén a második világháború sem ejtett csorbát, sőt: amellett, hogy az Amerikai Légierő pilótáinak továbbra is ezek a szemüvegek nyújtották a legjobb megoldást repülés közben, a hadi és tengerészeti egyenruha a divat világára is nagy hatással volt, így a terepmintás ruhák és egyenpólók mellett a Ray-Ban napszemüvegek is hamar elterjedtek a civilek körében.
Ezek után nem meglepő, hogy az első fickó, akinek köszönhetően beindult a Ray-Ban nemzetközi karrierje, Douglas MacArthur tábornok volt. Őt kapták ugyanis először lencsevégre a sajtófotósok, amikor repülőgépével a Fülöp-szigeteken landolt.
A háború után Hollywood is ráharapott az új hóbortra: míg a pilóták a napfény, a celebek a lesifotósok elől bújtak a stílusos uniszex keretek mögé.
1952-ben jelent meg a ma is az egyik legkeresettebb modell, a Wayfarer, de a hatvanas évek végére a termékskála ötvenre duzzadt, így a hírességek is megtalálták a stílusukhoz leginkább illő darabot.
Az első Ray-Ban szemüvegben lencsevégre kapott színész Humphrey Bogart volt, akit az 1950-es évektől kezdve számos további színész követett kedvenc Ray-Ban modelljeikben pózolva a filmvásznon: James Dean (Haragban a világgal, 1955), Peter Fonda (Szelíd motorosok, 1969), Clint Eastwood (Piszkos Harry, 1971), Robert De Niro (Taxisofőr, 1976.) csak néhány példa a legnagyobbak közül, a női mezőnyből pedig Audrey Hepburn viselt először Wayfarert az Álom luxuskivitelben Holly Golightly-jaként.
A mozi mellett a zenei világ nagy stílusikonjainak is kedvelt kiegészítője lett a Ray-Ban: Bob Dylant például ritkán lehetett a Wayfarer szemüvege nélkül látni, melynek sötét lencséje egybeforrt a zenészlegenda nonkonformista megjelenésével.
Ugyan az 1970-es évek végén beköszöntött diszkókorszak feltűnő, színes és csillogó divatirányzata nem kedvezett a Ray-Ban hírnevének – egy időre dizájner darabok vették át az uralmat a napszemüvegek piacán –, a márka nem tűnt el.
Folytatódtak a fejlesztések, és rövidesen egy új modellel jelentkeztek, kifejezetten hegymászók számára, közben pedig a napszemüvegek mellett beléptek a dioptriás szemüvegek piacára is.
A diszkókorszak végén, az 1980-as években a Ray-Ban igazi must-have márkává fejlődött – többek között Tom Cruise-nak is köszönhetően, aki 1983-ban a Kockázatos üzlet-ben a Wayfarer, míg három évvel később, a Top Gun Maverickjeként az Aviator modellt viselte. Mindkét esetben nem sokkal a film megjelenése után az eladások negyven-ötven százalékkal ugrottak meg.
A márka sikere az 1990-es években is folytatódott:
Denzel Washington a Malcolm X-ben tűnt fel Wayfarerben, Tommy Lee Jones és Will Smith a Ray-Ban Predator modelljében titkosügynökösködött, míg Johnny Depp a Félelem és reszketés Las Vegasban című filmben Ray-Ban Shooterben kereste az amerikai álmot.
Az évtized végén, 1999-ben a Ray-Ban mintegy 640 millió dollárt ért a Luxottica csoportnak – ennyiért vásárolták meg ugyanis a Bausch & Lombtól, de ez szerencsére mit sem változtatott a márka által képviselt értékeken.
A Ray-Ban mára igazi státuszszimbólum, melynek legnagyobb értéke talán éppen abban rejlik, hogy nem hivalkodóan, hanem az egyéniséghez igazodva mutatja meg viselője stílusát.
(Fotók: AFP)
celeb | Ray Ban | napszemüveg | zenész | aviator | pilóta
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!