Kevés olyan hátborzongató hely van a földön, mint a türkmenisztáni Pokol Kapujaként ismert óriási, lángoló kráter, amelynek létrejöttét a puszta véletlennek köszönheti.
A turisztikai látványossággá vált, beomlott földgázmező körülbelül ötven éve ég. A keletkezéséről keveset tudni, az egyik elmélet szerint egy szovjet földgázkitermelő cég dolgozott a területen, amikor a földgázmező 1971-ben beomlott. A gáz szökni kezdett, de úgy vélték, ha meggyújtják, az pár nap alatt elég. Nos, nem így történt, hiszen a mai napig is ég. Emellett azonban számos érdekesség övezi - ezeket gyűjtöttük össze.
Több kísérlet is történt a kráter eloltására
A kráter ötven éve ég, ez idő alatt pedig többször is próbálkoztak azzal, hogy eloltsák. Ezek a kísérletek nem jártak sikerrel, ugyanis nem világos, hogyan lehet megvalósítani. A kráter lezárásakor nemcsak a felcsapó lángokkal kell megküzdeni, hanem a rengeteg és folyamatosan szivárgó gázzal is.
Atombomba lehet az egyetlen módja a kráter bezárásának
A tudósok számos megoldással próbálkoztak már a lángok elfojtására, azonban például a kráter földdel való feltöltése nem akadályozná meg a metán kiszabadulását, de egy erős robbanás igen.
Egy föld alatti robbanás elszívná a tüzet tápláló oxigént, és bedöntené azokat a nyílásokat, ahol a metán a föld mélyéből feltör.
Az 1960-as években Üzbegisztánban három évig égett egy gázkút, amelyet szovjet mérnökök egy atombomba felrobbantásával oltottak el. Az atomfegyverek hosszútávon felbecsülhetetlen károkat okozhatnak, úgyhogy elég kevés az esélye annak, hogy ehhez a megoldáshoz folyamodjanak.
A világon egyetlen ember van, aki belépet a Pokol Kapuján
2013-ban George Kourounis, a National Gaographic expediciójának keretében leereszkedett, hogy talajmintákat gyűjtsön. Az egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy új lángok csapnak fel ott, ahol beleásott a talajba. Ahhoz, hogy biztonságosan bejusson a kráterbe, speciális felszerelésre volt szüksége, a pokoljárás során mászóhevedert és tűzálló ruházatot viselt.
Van élet a lángokban
A National Geographic expedíció azt is felfedezte, hogy a kráter barátságtalan körülményei között szokatlan életformák virágoznak.
Ezek a mikroorganizmusok jól alkalmazkodtak a kráterben való élethez, azaz a magas hőmérséklethez és az alacsony tápanyagtartalomhoz, ellentétben a legtöbb földi élettel, amely a mérsékelt égövi és tápláló ökoszisztémákat részesíti előnyben.
A Pokol Kapuja a Föld egyik legforróbb helye
Nem meglepő, hogy a kráter rendkívül meleg, azt azonban már kevesen tudják, hogy sokkal melegebb, mint bármi más a természetben. A folyamatosan égő tüzek hatszor melegebbé teszik ezt a gödröt, mint a Földön valaha mért legmelegebb levegőhőmérséklet.
Éjszaka a pókok öngyilkosok lesznek a lángokban
A kráter melege éjszakánként mágnesként vonzza a pókokat, ezzel azonban saját magukat pusztítják el. A hátborzongató jelenség tudományos magyarázata az, hogy a pókokat a lángok izzása csábítja az egyébként sötét sivatagi tájon.
A Föld egyik legfurcsább kempingje
A Pokol Kapuját körülvevő kanyonban sátortábor áll. Az oda utazók arról számoltak be, hogy naplementét követően a hőmérséklet annyira lecsökken, hogy a legfőbb céljuk az, hogy melegen tartsák magukat. A kráterből azonban perzselő szél csap fel, így a látogatók csak távolabb tudnak megpihenni.
A zord körülmények és a túlvilági környezet a gázkrátert az egyik legkülönlegesebb kempinghellyé teszi.
Turisztikai látványosság minden más nélkül
Kétségtelen, hogy a kráter valóban különleges hely, azonban évente viszonylag kevés turista keresi fel. A környéken nincs semmilyen turisztikai szolgáltatás, csak több kilométernyi sivatag, ráadásul a látogatók elmaradásának oka az is, hogy Türkmenisztán a világ második legelszigeteltebb országa, ahol a külföldi turisták csak regisztrált idegenvezetővel hagyhatják el a fővárost. Az országba való belépés nehézségei miatt Türkmenisztán évente csak körülbelül tízezer külföldi látogatót fogad.
Halálos gáz táplálja a lángokat a kráter belsejében
Amikor a gödör először beomlott, a lángok még nem égtek. A kutatók azonban villámgyorsan rájöttek, hogy a kráterből metángáz szökik. A mérnökök azt jósolták, hogy ha meggyújtják a gázt, csupán néhány napig fog égni a tűz, utána elalszik. Azt azonban akkor még nem tudták, hogy
a föld mélyében sokkal, de sokkal több található belőle, mintsem, hogy pár nap alatt, vagy akár egy fél évszázad alatt is elégjen.
A Pokol Kapuja aranybányához vezethet
Nos, nem szó szerint, de gazdasági értelemben véve mindenképpen, hiszen a kráter alatt hatalmas metántartalék található, amelyet ki lehetne nyerni a földgáztermeléshez. Arra azonban eddig nem sikerült rájönni, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.
(Forrás: The Travel, fotók: Getty)
kráter | nagy sztori | türkmenisztán | pokol kapuja
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!