Paul Cézanne és a konstruktív avantgárd kapcsolatát vizsgálja a Szépművészeti Múzeum Cézanne-tól Malevicsig – Árkádiától az absztrakcióig címmel péntektől látható kiállítása a dél-francia mester és többek között Picasso, Braque, Moholy-Nagy, Mondrian, Klee és Bortnyik összesen több mint százhúsz munkáján keresztül.
„A Szépművészeti Múzeum kilenc évvel ezelőtti nagy sikerű Cézanne-kiállítása a gyökereket, azaz a mester és nagy elődei kapcsolatát tárta fel. Hosszú évek kutatómunkája és előkészületei után most egy újabb nagykiállítás Cézanne és a klasszikus avantgárd kapcsolódási pontjait mutatja be” – mondta a tárlat szerdai sajtóbejárásán az intézmény főigazgatója.
Baán László kiemelte: a kiállításra a világ mintegy negyven gyűjteményéből érkeztek remekművek, amelyek biztosítási összértéke – a Szépművészeti saját műtárgyai nélkül – meghaladja a 300 milliárd forintot.
Geskó Judit kurátor hozzátette, a tárlat a nagy aixi mester és az orosz, holland, német és magyar konstruktív irányzatok sokrétű kapcsolódási pontjait vizsgálja a forma, a kompozíció, a szerkezet és a szín problematikájának tükrében.
A korábbi, franciás írásmód helyett a most nyíló kiállítás – a család és a Société Paul Cézanne kérésére is – immár a festő nevének eredeti, ékezet nélküli, provanszál változatát használja.
Geskó Judit hangsúlyozta, hogy Cézanne munkássága a modern művészet egyik alappillére, a kompozícióval, a látvánnyal és a valóság megragadásával kapcsolatos eredményei az avantgárd törekvések kiindulópontjai lettek.
A tárlat tematikus elrendezésben mutatja be a kiállított műveket. A látogatók elsőként Cézanne mediterrán szülővárosának, Aix-en-Provence-nak a festő életművében betöltött szerepét ismerhetik meg, majd az impresszionistákkal való kapcsolatát, valamint a baráti körét.
Ebben az egységben kapott helyet Cézanne egy korai Zola-portréja éppúgy, mint Monet, Pissarro, Gauguin és Renoir festményei.
Ezzel párhuzamosan vizsgálja a kiállítás a mester újszerű tájábrázolását – némileg visszanyúlva az olyan elődökig is, mint Courbet –, majd az Utak elválnak című kiállításrész Cézanne életművének a festő halála utáni különböző értelmezéseit kutatja a már sokfelé bemutatott expresszionista értelmezések helyett a konstruktív avantgárdra fókuszálva.
A látogatók képet kaphatnak a kubisták (például Picasso, Léger, Braque) Cézanne-hoz fűződő viszonyáról, az absztrakció kialakulásáról és irányzatairól, valamint az életmű orosz avantgárddal való kapcsolódásáról.
A tárlat tematikus részei bemutatják azokat a szellemi és formai kapcsolódási pontokat, amelyek Cézanne halálát követően a francia festő munkái és a holland De Stijl mozgalom, az orosz konstruktivizmus és szuprematizmus, valamint a Bauhaus mestereinek alkotásai között létrejöttek.
„A kiállításon egymás mellett szereplő festmények – képpárok és szekvenciák – láthatóvá teszik a vizuális és szellemi kapcsolódási pontokat Cézanne és Piet Mondrian, Paul Klee, Lyonel Feininger, Bortnyik Sándor, Huszár Vilmos, Mihail Larionov, Kazimir Malevics vagy Friedrich Vordemberge-Gildewart alkotásai között” – mondta a kurátor.
A Szépművészeti Múzeum a 2022. február 13-ig látható tárlathoz reprezentatív, kétnyelvű katalógust is megjelentetett – közölte Geskó Judit, aki két kapcsolódó rendezvényre is felhívta a figyelmet: pénteken a Francia Intézet rendez nemzetközi konferenciát a kiállításhoz kapcsolódva, majd szombaton Balatonfüreden rendeznek kerekasztal-beszélgetést többek között a festő dédunokája, Philippe Cézanne részvételével.
Jegyet ide kattintva lehet vásárolni.
(Forrás: MTI, fotók: Getty Images)
kiállítás | program | ajánló | budapest | tárlat | paul cezanne
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!