Véget ér egy korszak a francia fővárosban.
Kivonják a forgalomból a párizsi metró ikonikus papírjegyét. A 6,5 cm x 3 cm-es, barna mágneses csíkkal ellátott, fehér színű, "carnet" néven ismert jegyet 1900. július 19-én vezették be először. A jegyeket – amelyekből évente mintegy 550 millió darabot adnak el – az érintésmentes fizetésre való átállás miatt cserélik le teljesen – ezzel mintegy 50 tonna papírt megtakarítva.
A Métro Île-de-France Mobilités jegyértékesítési rendszer üzemeltetői jó ideje tervezték már az átállást, a késés okaként azt jelölték meg, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború miatt világszerte hiány mutatkozott az intelligens kártyák pótlásához szükséges mikrochipekből.
A Párizs egyik szimbólumává vált tiketteket a helyiek és a turisták egyaránt jól ismerik. Néhány metróállomáson nem is árulják már, sok ellenőrző sorompó pedig nem olvassa be a papírjegyeket.
Gregoire Thonnat író, aki könyvet is írt a metrójegy történetéről, a France 24-nek elmondta: "Ahogy a metrójegyet kivezetik, úgy tűnik el életünk egy része is. A metrójegy ugyanis fontos része annak, ahogyan Párizst elképzeljük".
Az utasok vélhetően 2024-ig még vásárolhatnak klasszikus metrójegyet, de egy kicsit drágább lesz majd, mint az okoskártyás alternatíva: a papírjegy 1,90 euróba (kb. 800 forintba), a kártya pedig 1,49 euróba (kb. 625 forintba) kerül.
Eközben a párizsi polgármesteri hivatal lemondott az Eiffel-torony lábához megálmodott új épületekről, miután a környezetvédők hónapokig tiltakoztak, plusz közel 150 ezren írták alá a petíciót.
(Forrás: Independent, fotók: Getty Images)
szimbólum | metrójegy | párizs | eltűnik | utazás | tömegközlekedés
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!