A tanulmányautóknál legfeljebb annyi szabályt kell betartaniuk a tervezőknek, hogy ne legyen túl szokványos. Sok koncepciót kiemelhetnénk, ami megmutatta az adott márka jövőképét, fejlettségét vagy fantáziáját, de most ötösre szorítottuk a listát.
Ford Nucleon
Az ötvenes években, amikor az atomenergia népszerűségének csúcsán volt – Amerikában, nem Japánban –, szinte kötelező volt valakinek egy atommeghajtású autót tervezni. A Ford magára vállalta a feladatot: a Nucleonba egy, az atom-tengeralattjáróékhoz hasonló, annál persze sokkal kisebb reaktort szántak, amely egy zárt rendszerben, vizet forralva hajtotta volna meg a gőzturbinákat, és így közvetlenül az autót.
Már akkoriban is tudták, hogy a sugárzás hamar képes lenne elpusztítani a vevőket, ezért kétféleképp is szavatolták volna a biztonságot: egy különleges, sugárzáscsökkentő réteggel, illetve
az utastér előrébb helyezésével.
Sajnos Szerencsére maketten kívül egyetlen igazi, működőképes példány sem készült a Nucleonból, így az emberiségnek még várnia kell a nyolcezer kilométer hatótávolságú autóra, viszont nem gurulnak potenciális atomkatasztrófák az utakon.
Lancia Stratos Zero
A formája még épp olyan döbbenetes, mint 1970-ben volt, az egyik legkülönlegesebb tulajdonsága viszont csak azokon a képeken látszik, ahol van viszonyítási alap: a magassága 84 centiméter, vagyis alig néhány centivel magasabb, mint három, egymásra rakott sörösrekesz.
A Bertone színeiben Marcello Gandini tervezte, és méltán lett az autótörténelem egyik legismertebb tanulmányautója. Az ülések helyett inkább íveknek nevezhető elemekre a sík szélvédőt felhajtva lehetett beülni, és onnan vezérelni a Fulvia 1,6 literes V4-es benzinmotorját. A torinói autószalon után unalmasabb szürkére fújták, később visszaállították az eredeti bronzszínt.
Cadillac Sixteen
Addig ámuldozunk csak az 5,7 méteres hosszúságon, több mint kétmeteres szélességen és a 24 colos kerekeken, amíg nem derül ki, miért is Sixteen a típusnév: mert a tanulmányautó egy V16-os motort kapott. A Cadillacnek már a harmincas években is volt hasonló motorja, bár az nem tudott ezer lóerőt, ahogyan a 2003-as Sixteen 13,6 literes motorja.
Természetesen nem lett belőle szériamodell, de a kupészerű, ám négyajtós karosszéria ma már nem ritkaság, ahogyan a LED-fényszórók és a hengerlekapcsolás sem futurisztikus álom csupán.
Citroën Karin Concept
A Citroën volt az a gyártó, amely a maga idejében, az ötvenes évek közepén űrhajónak tűnő DS-t nemcsak elkészített, bemutatott, de gyártani is kezdte, tehát tőle nem meglepő, inkább elvárható, hogy extravagáns módon közelítse meg a tanulmányautók témakörét. Az 1980-as párizsi szalonon leleplezett, a Trevor Flore által tervezett Tarinra nem lehet panaszunk: hagyományos tető helyett egy piramissal fedték le, amelynek a közepe alatt ült a vezető, a két utasa tőle balra és jobbra, kicsit hátrébb foglalhatott helyet.
A négyhengeres motorral hajtott piramisautó részleteiben felfedezhetők a márka jellegzetességei: a félig burkolt hátsó kerekek, az SM-hez hasonló fényszórók, a valójában kétküllős, de stílusában egyküllős kormány és a kapcsolók, no meg a hidropneumatikus felfüggesztés és az elsőkerék-meghajtás. Senkit nem lepett meg, hogy sosem lépett túl a koncepciautó-fázison.
Mercedes-Benz C 111
A Wankel-motor fénykorában, a hatvanas években sok gyártó megvette a licencet, például a Mercedes-Benz is. Ők azonban nem egy polgári autót terveztek köré – ahogyan például az NSU a márkát bedöntő Ro 80-ast –, hanem egy ék elejű, buszfarú, sirályszárnyas szupersportkocsit. Az ajtónyitási mód nem véletlen: jelzi, hogy a 111-est a legendás 300 SL utódjának szánták.
Az ablakok és a fényszórók a karosszériába simulnak, a beltérben viszont sok részlet az akkor gyártásba küldött W 114/W 115 sorozatból, vagyis az állólámpásokból lehet ismerős, tehát nem állt messze attól, hogy sorozatgyártásba küldjék. De nem küldték, mert nem sikerült elfogadhatóvá tenni az akár 260 km/h végsebességhez segítő Wankel-motor fogyasztását és károsanyag-kibocsátását mérsékelni. Később kísérleteztek más motorral is, de végül lefújták a projektet, a Mercedes pedig nem lett szupersportkocsi-gyártó.
atommeghajtás | cadillac | mercedes-benz c111 | koncepcióautó | citroen | tanulmányautó
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!