Mivel idén már nagyjából felhőtlenül lehet utazni, az emberek dokumentálási kedve is visszatért: csak az Egyesült Királyságban tízmilliárd darab nyaralási fotót lőttek 2021 legforróbb hónapjaiban. A képszerkesztő Pastbook által frissen készített tanulmány szerint ezeknek a képeknek az ötvenkét százaléka a felhőben várja, hogy újranézzék őket. Ez azt jelenti, hogy a nyaralási emlékeink kevesebb mint felét őrizzük csak meg fizikai formában, a többség az eszközeinken marad.
Miért tartják egyre többen a felhőben a nyaralási képeiket?
Mivel napjainkban az Instagram és a Facebook jelenti a nyaralási fotók és az emlékek megosztásának alapvető módját, a fényképek kinyomtatása egyre ritkábbá vált. A modern technológiának köszönhetően manapság annyi képet készíthetünk, amennyit csak akarunk – rég elmúlt az eldobható fényképezőgépek és a korlátozott adatmennyiség időszaka.
A nyomtatás ráadásul idő- és pénzigényes, a 21. századi életstílushoz sokkal inkább passzol, ha csak visszapörgetjük a telefonra lementett képeket, vagy megnyitjuk valamelyik közösségi médiás profilunkat.
Arról nem beszélve, hogy a fotók nyomtatásának környezetre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, sőt: ahogyan haladunk a fenntarthatóság korszaka felé, a nyomtatás már egyáltalán nem tűnik ésszerűnek a posztolással szemben.
A lájkok megváltoztatják az emlékeinkhez köthető érzéseinket?
A lájkok formájában érkező megerősítés a modern értékrendünk része lett, ez pedig még inkább megmagyarázza a nyomtatott fotóktól való eltávolodást.
A Yorki Egyetem szociológusai által végzett kutatás szerint a posztokra kapott kedvelések száma ténylegesen befolyásolja, hogyan idézünk fel bizonyos emlékeket. A tanulmányban vizsgált résztvevők visszajelzést adtak arról, hogy a kedvelések hiánya mennyire befolyásolja a hangulatukat egy olyan, számukra fontos és kedves élményről, amiről a közösségi médiában posztoltak. "Ha csak három lájkot kaptam rá, akkor nem úgy tűnik, hogy az egy fantasztikus nap lett volna. Ez negatívan érint, amikor felidézem az emlékeimet" – mondta egyikük.
Mindez a digitális korunk egyik legkárosabb árnyoldalának mondható. Különösen a fiatalabb generáció tagjaira igaz, hiszen a közösségi média a mindennapi életük alapvetése.
Szóval, ki kellene nyomtatnunk a nyaralási fotóinkat ahelyett, hogy posztolnánk?
Daniel Scheijen, a Pastbook egyik vezetője szerint a kinyomtatott képek jelentős értéket képviselnek. "Az elmúlt évben, amikor a távolságtartással, elszigetelődéssel és bezárkózással szembesültünk, a közösségimédia-fiókjainkat elárasztották a kovászos kenyerekről, maszkokról és távolságtartós sétákról készült felvételek. Idén a nyári vakáció kiemelkedő pillanatait örökítettük meg, vagyis mindannyiunknak lett digitális fotóalbuma az igazi nyárról. A képek kinyomtatásával viszont örökre megőrizhető emlékeket alkothatunk, hiszen a digitális tartalmak technikai hibák, hackelés vagy tárolási problémák miatt magukban hordozzák az elvesztés kockázatát."
Scheijen szerint tehát itt az ideje újra felfedezni a kezünkben fogható fotó mára már nosztalgikussá váló érzését – szemben azzal a nyomással, mely szerint csak az online térbe kitett emlékek válnak elfogadottá.
Egyre több helyen futunk bele abba a kifejezésbe, hogy Insta-kompatibilis. Nagyon nem kell fejet vakarni, hogy megfejtsük a jelentését, az viszont egyszerűen hátborzongató, hogy ez alapján készítenek rangsorokat. Szükség van rájuk? Tényleg használjuk az Instát, ha utazási helyszíneket keresünk? Hagyjuk meg magunknak a kevésbé direkt és erőszakos felfedezési élményt, vagy kajtassunk a menő listák után?
(Forrás: EuroNews, fotók: Getty Images, Pixabay, Unsplash)
képek | nyaralás | közösségi média | nagy sztori | online | felhő
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!