Bemutatunk egy ismeretlen, ősi zarándokutat, amellyel Norvégia leggyönyörűbb tájait járhatjuk be.
Annyira nem tud róla senki, hogy szinte titkosnak is mondható a norvég Szent Olav út – ez a mellőzöttség viszont egészen méltánytalannak tűnik a kb. tömegrendezvénynek számító El Camino hírnevéhez képest. Csak számokban, hogy mennyire ismeretlen ez a zarándokút: 2017-ben egész évben összesen négyszáznyolc túrázó regisztrált a Szent Olav-útra – ez valamivel kevesebb, mint az az ötszáz ember, aki naponta teszi meg a perui Inka Ösvényt.
Pedig egy félelmetesen szép és nagyon gazdag történelmű út, úgyhogy ezennel a mellőzöttségből kerüljön reflektorfénybe a Szent Olav út!
Oslótól Trondheimig királyok nyomdokában
A Szent Olav út (norvégul St. Olavsleden), akárcsak az El Camino vagy a Kumano Kodo, nem egy út, hanem hét. A legnépszerűbb útvonal egyben a leghosszabb is: ez a hatszáznegyvenhárom kilométeres Gudbrandsdalen Ösvény.
A Szent Olav utat a norvégok a Királyok Útjának is nevezik, ugyanis hiteles történelmi források szerint Norvégia összes királya végigment rajta.
Az út Oslo történelmi városrészéből, a Szent Hallvard katedrális romjaitól indul északon a Mjøsa-tó felé, majd tovább északnak a Gudbrandsdal-völgyhöz, ezután át a Dovrefjell-hegyeken, le az Oppdal- és Gauldalen-völgyeken a trondheimi Nidaros katedrálisig. Ott nyugszik ugyanis II. Olav, király, majd később Szent Olav, akit halála után a Rex Perpetuus Norvegiae (Norvégia Örök Királya) néven is ismer a történelem.
A király legendája, hogy halála után egy évvel exhumált teste rózsaillatot árasztott magából. A norvégok egyrészt a szent király iránti tiszteletből, másrészt a királynak hitt gyógyító erő miatt zarándokolnak Szent Olav sírhelyére.
Ha nem annyira keresztényi-csodatevői okokból nézzük, akkor is remek döntés a zarándokút, ugyanis varázslatos – és egyben nagyon zord, nyers – tájakon vezet végig az út. A Szent Olav úthoz – hasonlóan a többi zarándokúthoz – a vándorok kapnak egy kis füzetet, amelybe az egyes zarándokszállásokon pecsételnek a megtett út bizonyítékaképp.
Romok, szállások és természet
Az út során meglátogathatjuk a kilencszáz éves Hamar katedrális romjait, amelyet jelenleg egy üvegdóm véd a természet erői ellen, és szent helyként tartják számon a norvégok. Az út során csodás zarándokszállások várják a megfáradt utazókat:
a sátorhelyeken felül réges-régi parasztházak, például a békés Budsjord Pilegrimsfarm vagy épp a tizennegyedik századi Sundet Farm, esetleg a hétszáz éves múltú Sygard Grytting zarándokház, mely azóta ugyanannak a családnak a birtokában van.
Hagyományok útján
Az út során többször letérhetünk, hogy megnézzük Norvégia fantasztikus, ősi fatemplomait, melyekből mindösszesen huszonnyolc maradt fent a mai napig – ehhez nem árt a helyiektől megkérdezni, merre is érdemes menni, ugyanis nem minden van a vadonban kitáblázva. Apropó, táblák: a Szent Olav utat piros-fehér rúnás felfestések jelzik, szóval magáról a zarándokútról nehéz véletlenül letérni.
Az út során bekapcsolódhatunk egy ezeréves hagyományba is, az Allemansrøysába. Ehhez nem kell mást tenni, mint Dovrefjell Nemzeti Parkban felkapni egy apró követ, ami olyan érzést vagy szokást szimbolizál, amitől szeretnénk megszabadulni.
Ezt a követ pedig ezután rátehetjük a park szélén álló kőhalomra, ahol ezrekhez csatlakozhatunk a rossz dolgok elengedésének hagyományában.
A hegyeken-völgyeken-folyókon-réteken átvezető út végén pedig elérkezünk Szent Olav végső nyughelyére, a Nidaros katedrálishoz, ahol tiszteleghetünk Norvégia Örök Királya előtt – és fejet hajthatunk kicsit saját magunk előtt is, hogy ezt a hatszáznál is több csodás kilométert megtettük.
Ez is érdekelhet:
Valljuk be, sokan ábrándoztunk már róla, hogy végigutazzuk a föld leghosszabb vasútvonalát. Most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a kontinenseket átszelő, bakancslistás vonatútról.
(Forrás: Afar, Wikipédia)
el camino | trondheim | norvégia | szent olav-út | nagy sztori | örök királya
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!