New York épületei – köztük a híres Empire State Building és a Chrysler Building – összesen mintegy 762 millió tonnát nyomnak, ami nagyjából 140 millió elefánt súlyának felel meg. Ennek pedig komoly következményei vannak.
A legnagyobb felhőkarcolók szilárd kőzetre, például palára épültek, de homokos, agyagos alapra is építkeztek, ennek következtében pedig New York évente átlagosan egy-két millimétert süllyed. Ez tovább rontja a város esélyeit a tengervíz szintjének emelkedésével, és így az egyre gyakoribbá váló árvizekkel szemben.
A vízszint 1950 óta mintegy 22 centimétert emelkedett a település körül, a század végére pedig a szélsőséges viharokkal járó jelentős árvizek négyszer gyakoribbak lehetnek a jelenleginél.
Az említett tendenciát erősíti, hogy az utolsó jégkorszak végén visszahúzódott gleccserek nyomán Amerika keleti partvidékének egy része természetes módon is süllyed. Ilyen körülmények között nem árt tisztában kell lenni azzal, hogy minden újabb építkezés még inkább nyomja a talajt.
2012-ben a Sandy hurrikán okozta áradás miatt New Yorkban víz alá kerültek a metróhálózat egyes részei, és áramkimaradások is voltak. 2021-ben az Ida hurrikán városrészeket öntött el, és az árvíz számos halálos áldozatot is követelt. A tudósok szerint a klímaváltozás hatása súlyosbította mindkét természeti katasztrófát.
Nemcsak New Yorkban adódnak problémák az épületekkel, Amerika egyik legismertebb felhőkarcolója például évente hét és fél centimétert dől.
(Forrás: MTI, képek: Getty Images, Unsplash)
klímaváltozás | new york | tengerszint emelkedése | felhőkarcoló | süllyedés | árvíz
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!