Felmerül a kérdés: mi a különbség az öncélú agresszió és a művészeti performansz közt?
A Tate Modern Galleryben történt egy nagyon szomorú eset: egy húszéves spanyol építészhallgató, bizonyos Shakeel Massey többször behúzott Picasso egyik világhírű festményébe, az 1944-ben készült Egy nő mellszobra című képébe, melynek Dora Maal fotóművész volt a modellje.
Az incidens 2019 decemberében történt, a büntetésről a napokban született döntés: a fiút tizennyolc hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az ítélet indoklásában a bíróság kijelentette, hogy
"ez egy ötperces hírnévre tett ostoba kísérlet. Egy éretlen művész akart valamit mondani ezzel – Isten tudja, mit. A cselekedetet semmilyen szinten sem lehet felmenteni, a kiszabott szabadságvesztéssel pedig el akarjuk riasztani az ilyen irányú jövőbeli próbálkozásokat."
Massey ugyanis nem hirtelen felindulásból követte el az akciót: az esetkor a biztonságiak egy hosszú jegyzetet találtak nála, ahol a fiú részletesen leírja, hogy mennyi szabadságvesztésre és milyen pénzbírságra számít. A tettet performanszként definiálta, és a lengyel művészre, Vladimir Umanetsre is részletesen hivatkozik, aki 2012-ben szintén a Tate-ben vandalizált – összegraffitizett – egy ötvenmillió fontot érő Rothko-festményt "művészeti kiáltványnak" nevezve a rongálást.
Jelen esetben a Picasso-festmény értéke húszmillió font, a restaurálási munkálatok pedig cirka négyszázezer font körül jönnek ki, melyre a restaurátorok másfél évet szánnak.
Végül pedig álljon itt a húszmillió és az ötvenmillió fontos kérdés:
Jogos volt a döntés vagy a művészetnek valóban előremutató része az ilyen jellegű, performatív szabadság?
Ez is érdekelhet:
Bemutatkozik a 2020: Karanténodüsszeia.
(Forrás: Artnet)
vandalizmus | tate modern | kép | börtönbüntetés | bírság | festmény
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!