Kupét vagy szedánt? – ezt a dilemmát oldotta meg a Mercedes a CLS-sel, az autóval, amely dizájnforradalmat hozott, és egy új luxuskategóriát is teremtett.
Ha már a négyajtós karosszériaforma kizárja a praktikumot – hiába a fél köbméteres raktér, amikor egy magasabb papírdobozt sem tudunk berakni, ha pedig valami belülre csúszik, nyújtózhatunk, mint kisgyerek a kassza magasságába tett nyalókáért –, legalább potenciálisan elegáns autók születhetnek így. Sok ember szerint a rendes autóforma a szedán, egészen a közelmúltig a középkategóriás vagy luxusszedánok voltak a minimum középvezető pozíciójú vagy annak tűnni vágyók elvárt járműtípusai.
Bár E osztályos Mercedes-Benz hivatalosan csak a kilencvenes évek elejétől létezik, a közepes limuzin történetét simán visszavezethetjük az ötvenes évek Pontonjáig. Idővel a kupé mellett megjelent a kombi és a kabrió változat is, az eladásokért és az imidzsért azonban a négyajtós felelt.
Meghökkentésért sosem az E osztályhoz kellett fordulni, a 2000-es években például így nézett ki az akkori széria, a W 211:
Mai szemmel is teljesen vállalható, elég kortalan, kellően elegáns, konzervatív, és annyira sportos… nem, a polgári változatok semennyire sem sportosak, nem is várta el tőlük senki. Aztán a Mercedes egyszer csak begurította ezt:
Négyajtós kupé?!
Ebben a CLS nevű autóban több bátorság volt, mint az E osztály több mint fél évszázados történetében. Mi ez a furcsa első fényszóró? Ez az összehúzott, mégis szétterülő far? És főleg: ez a bátran lejtő tető a lendületes oldalvonallal?
2005-ben járunk, az Audi A7 és az A5 Sportback előtt, a BMW Gran Coupék előtt – persze, hiszen ezeket mind a megdöbbentő CLS sikere hívta életre.
„Forradalmasította a szedán kategóriát, és kihívó eleganciát árasztott” – ez egy közepesen lelkes marketingszöveg lenne, ha a Mercedes illetékese mondaná. De nem ő mondta, hanem az egyik legsikeresebb magyar autóforma-tervező, Kovács Miklós, aki többek között a dögös Kia Stingert rajzolta.
A CLS az E osztály alapjait használta, amelyből utoljára két generációval korábban volt kupé, gyönyörű, de csak kétajtós. A CLS újszerűsége bátor formája mellett viszont a négy ajtaja volt, a Mercedes úgy magyarázta, hogy a kupé erős, érzelmes karizmáját a szedán kényelmével és praktikumával egyesítették.
Hozzá kell tennünk: nem kompromisszum nélkül. Tervezője, az amerikai Michael Fink zsenialitását már a CLS előtt is megmutatta többek között az első CLK-val és a Maybachhal, a fizika törvényei azonban rá is vonatkoznak, ezért a CLS hátsó utasainak kevesebb fejtér jutott, mint az E osztályban, cserében három helyett csak két ülést alakítottak ki ott.
A CLS-t presztízsben és árban is kicsit az E osztály fölé pozicionálták, nem is kapott V6-os benzineseknél kisebb motort, AMG változatot viszont igen. A Mercedes nemcsak sikermodellt hozott létre vele, hanem új kategóriát is, ahová a többi német prémiumgyártó is gyorsan betört.
Kérdés sem lehetett, lesz-e folytatás. Lett: 2011-ben érkezett az új generáció. Forradalmat már nem hozhatott, de a már idézett Kovács Miklós szerint például az új modell elvesztette az elődje határozottságát. Legjelentősebb újdonsága az egy évvel később érkező új karosszériaváltozat, a Shooting Brake megjelenése volt, amely megmutatta, hogy egy kombi is nézhet ki úgy, hogy arról a sebesség jusson eszünkbe, ne a talicska bőröndök.
A CLS jelenleg a harmadik generációnál tart, a nemzetközi bemutatón szerzett élményeinkről a Playeren számoltunk be. Továbbra is a hátsó lámpa a legegyedibb CLS-részlet – persze az oldalnézet mellett –, a belseje viszont mindenkinek ismerős lehet, aki ült manapság a márka magasabb kategóriájú modelljében.
286 lóerős a leggyengébb változat, a CLS 450-ben és az AMG-ben a 48 voltos integrált indítómotor-generátor ad még egy kis erőt és nyomatékot a mókához, miközben járó motor nélküli gurulásra is képes, hogy a vezetője pénztárcájának és a környezetnek is tegyen egy kis szívességet.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Mercedes-Benz)
mercedes-benz | autótörténelem | mercedes-benz cls
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!