A világ legdrágább autói nem a több mint ezer lóerős szupersportkocsik, hanem a kevés példányban fennmaradt veterán ritkaságok közül kerülnek ki. A legtöbb pénzért eladott autó rekordját eddig egy Ferrari 250 GTO tartotta, de most ennél is elképzelhetetlenebb összeget fizettek ki egy 300 SLR-ért, a Mercedes történelmének fontos darabjáért.
Az ötvenes években a Mercedes-Benz megállíthatatlannak bizonyult a versenypályákon. Juan Manuel Fangio egymás után kétszer, 1954-ben és ’55-ben is megszerezte a Formula–1-es világbajnoki címet, és a csapattársak, Hans Hermann, Karl Kling és Stirling Moss is bebizonyították, hogy többre képesek a dobogós helyezéseknél. A Mercedes csillaga pedig az F1-en kívül is fényesen ragyogott, Stirling Moss például 1955-ben megszerezte a Mille Miglia, a Targa Florio és a Tourist Trophy győzelmét is. A 24 órás Le Mans-i futamon történt tragikus baleset miatt azonban a Mercedes három évtizedre kivonult a motorsportból.
Rudolf Uhlenhaut szerepe
A Mercedes motorsport-sikereiben vitathatatlanul nagy szerepe volt egyetlen embernek. Rudolf Uhlenhaut, aki 1931 óta dolgozott a stuttgarti márka mérnökeként, a korszak legizgalmasabb ezüstnyilainak fejlesztését vezette, a Grand Prix-győztes W196-tól egészen a nyitott tetős 300 SLR-ig. Az utóbbi különösen versenyképesnek bizonyult, és bár a formája erőteljesen hasonlított a sirályszárnyas 300 SL-ére, amelynek éppen akkor készítették a sorozatgyártásra szánt változatát, a műszaki megoldásai valójában inkább a sorozatban két Formula–1-es világbajnoki címet szerző W196-oséhoz állnak közelebb.
A neve valóban csak egy betűben különbözik 300 SL-től, ez pedig a Rennsport, a versenyzés rövidítése. Az F1-es autó felépítését úgy alakították át, hogy a nyitott tetős 300 SLR-ben elférjen két ülés, a karosszériáját fényszórókkal egészítették ki, a motor lökettérfogatát pedig három literre növelték. A módosítások mind azt a célt szolgálták, hogy a 300 SLR a hosszú távú megbízhatósági futamokon állja meg a helyét. 1955-ben a Le Mans-i baleset és a Mercedes hirtelen kivonulása azonban mindent megváltoztatott, Uhlenhaut feladata a versenyautók helyett inkább a sorozatgyártású utcai sportautók fejlesztésének vezetése lett.
A versenyautók technikája
A Mercedes gyári versenycsapata által épített 300 SLR szinte azonnal feleslegessé vált, a megmaradt példányok azonban nem vesztek kárba. Uhlenhaut már a Le Mans-i baleset előtt elkezdte tervezni a 300 SLR zárt tetős változatát, hogy két példánya a Carrera Panamericana futamán álljon rajthoz. A márka váratlan távozása az élvonalbeli motorsportból meghiúsította ezeket a terveket, de lehetővé tette Uhlenhaut számára, hogy a már elkészült kupé a motorsport legstrapabíróbb versenyautójából a világ legjobb közúti sportautójává váljon. Az áramvonalas karosszériája alatt ugyanis továbbra is a versenyautók technikája dolgozott.
A Formula–1-es autóhoz hasonlóan a műszaki tartalom uralja a belső teret,
a sofőr például a hajtáslánc által szabadon hagyott alagútban foglalhat helyet, miután behajtogatta magát a parányi sirályszárnyas ajtón keresztül – és a legtöbb embernek ehhez előbb ki kellett szednie a gyorskioldós kormánykereket. Az autó érdekességei közé tartozik, hogy a gázpedált bőrrel vonták be a csúszósság elkerülésére, a fűtési rendszer kimerül egy ajtóban, ami a motortér hőjét vezeti be, a csomagtartót pedig teljesen elfoglalja a nagy üzemanyagtartály és két pótkerék, akárcsak a nagy távolságokra tervezett versenyautókban.
A magnéziumból készült karosszériának is köszönhető, hogy a 300 SLR mindössze 998 kilogrammot nyom. A háromliteres, soros nyolchengeres motor legjellegzetesebb tulajdonsága az oldalra kivezetett kipufogó, ami félelmetes hangon dübörgött, Uhlenhaut állítólag ezért vált később nagyothallóvá. Az angol származású mérnök ugyanis nem félt használni a sportautókat, a két példány közül az egyiket szolgálati autóként vezette. Állítólag egyszer, amikor késésben volt egy megbeszélésről, alaposan kihasználta a 300 SLR képességeit, és egy óra alatt tette meg a Stuttgart és München közötti 230 kilométeres távot.
A gyári gyűjtemény éke
A most eladósorba került Uhlenhaut Coupé a valaha készült két példány közül a második. Az építése 1955-ben kezdődött, majd 1956. június 29-én készült el, és új korától fogva a Mercedes birtokában van, sosem értékesítették. Az első éveiben tesztvezetéseken vett részt Európa-szerte, majd a hatvanas évek elején az Egyesült Államokban állították ki különféle eseményeken. 1986-ban egy elismert restaurátor, Tony Merrick vette kezelésbe, és a teljes munkafolyamatot természetesen alaposan dokumentálták. A felújítása után még ’86-ban a 300 SLR részt vett az Oldtimer Grand Prix-n a Nürburgringen, és elvitték a ’88-as genfi autószalonra.
Az évek során több múzeumban is kiállították, jelentős motorsport-eseményeken és veterán-szépségversenyeken vett részt, mint a goodwoodi Festival of Speed, a Pebble Beach-i Concours d’Elegance és a Német Nagydíj a Hockenheimringen. A 300 SLR ihlette a Mercedes kétezres évekbeli szupersportautóját, a 2003-ban bemutatott SLR-t, amit a McLarennel közösen fejlesztettek ki. Az Uhlenhaut Coupé tehát nyilvános szereplések hosszú listájával büszkélkedhet,
a Mercedes ugyanis mindig is a történelme jelentős mérföldkövének tekintette,
ezért az idők során gyakran elővette, és a gyári múzeumban is kiemelt helyet kapott.
A 300 SLR-t most először kínálták fel egy privát aukción, amelyet a Mercedes-Benz és az RM Sotheby’s szervezett, és amelyen csak néhány kiválasztott gyűjtő vehetett részt. A lenyűgöző formája, az innovatív technikája és a félelmetes teljesítménye is elegendő lenne ahhoz, hogy ezt a sportkocsit az autótervezés legendájának könyveljék el, de a hihetetlen története csak tovább növelte a vonzerejét. A típus eddig még nem kerülhetett magánkézbe, és egy tehetős gyűjtő most kihasználta ezt a lehetőséget, 135 millió eurót, azaz 52 milliárd forintnak megfelelő összeget adott érte, amit a Mercedes jótékony célra, egy oktatási projektjére fordít majd.
(Fotók: Mercedes-Benz, RM Sotheby's)
Sport és luxus
A sirályszárnyas Mercedes-Benz 300 SL születésének és fejlődésének története is érdekes, ami hetven éve indult útjára, és amit ebben a cikkünkben elevenítettünk fel. Az SL-nek nemrég jelent meg a legújabb nemzedéke, amelynek érdekessége, hogy immár teljes egészében a Mercedes gyári sportrészlege, az AMG fejlesztette.
mercedes-benz sl | mercedes | mercedes-benz | rm sotheby's | mercedes-benz 300 sl
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!