Tavaly sok város visszavágott a túlszaporodó, tiszteletlen, költeni nem akaró turistáknak, mi is sok ilyen intézkedéstől, javaslatról vagy konkrét törvénykezésről írtunk már. A CNN utánanézett, hogy ezek a szigorítások működtek-e, volt-e értelmük és hogy 2020 mit tartogat a legtelítettebb városoknak és turistáiknak.
Dubrovnik derűlátó a jövőre nézve
A festői horvát város főpolgármestere, Mato Franković elmondta, hogy náluk 2019-ben igazán jól működtek az új szabályok. A szuvenírárus standokat kitessékelték a belvárosból, és az óriási hajók számának limitálása is bejött. A legutóbbi novemberi törvénykezés a vendéglátóhelyeket érinti: nem nyílhat újabb terasz a városban. Hamarosan öt és fél eurós "napi turisztikai adót" rónak ki a busszal érkező daytripperekre, a hajóktól a belvárosba szervezett összekötőbuszok helyett pedig a turisták a tömegközlekedést fogják használni.
Az Airbnb-lakásokat üzemeltetőkre kétszeres adót szabnak ki, így az árakat is kénytelenek feljebb tornászni, vagyis a vendégek visszatérhetnek a hagyományos szállodákhoz, panziókhoz.
Franković tudja, hogy ez egy sérülékeny iparág, de úgy fest, eddig sikeresnek bizonyultak a határozott lépések.
Amszterdam Európa legmagasabb idegenforgalmi adójával támad
Azt már tudjuk, hogy Hollandia befejezte a promotálását a szűkösnek bizonyuló fővárosnak, és további izgalmas és kényelmesebb városok, tájak felé tereli a kiváncsiskodókat. A jó turisták, vagyis a fizetőképesek amszterdami tartózkodásainak szabályzása most kapcsol magasabb fokozatra, ugyanis egy éjszakára, egy szobára eső idegenforgalmi adó hétszázalékos lesz.
Megszűntették a piroslámpás negyed túráit is, és a városnéző csoportok összlétszámát tizenöt főre limitálták.
A csatornákon hajózóknak egy úgynevezett "szórakoztatási adót" is fizetniük kell az út díján felül. A város vezetősége szerint rengeteget dolgoznak azon, hogy Amszterdam tiszta és élhető legyen, de ehhez a turistáknak is együttműködő viselkedést kell tanúsítaniuk.
Szantoríni szamarai továbbra is túlterheltek
Egyike a leggyönyörűbb görög szigeteknek, ám a croissant-alakú Szantoríni éppen a drámai kilátása és képeslapokra illő utcái miatt teljesen élhetetlenné vált – ugyanis mindenki látni akarja. Nemcsak az őslakosoknak, de a szamaraknak is nehezebbé váltak a mindennapok, hiszen amióta világ a világ, a taxik szerepét ők töltik be arrafelé. Egy új szabály szerint a szamarakkal szállíttatott súly nem haladhatja meg a száz kilogrammot, vagy az állat tömegének egyötödét, de nagyon úgy fest, hogy erre az interneten foglalható teherszállító társaságok egyelőre nem készültek fel, és sehol sem tüntették fel az új regulát.
A kikötött hajók száma és a róluk letóduló utasok mennyisége sem a szabályzásoknak megfelelő – a CNN négy random alkalommal vizsgálta meg ezt a faktort.
Cseppet sem csodálkozunk a döcögős szabálykövetésen, a görögök évek óta küzdenek a hulladékügyekkel is – eddig eredménytelenül.
Velencét sem kíméli az Airbnb-láz
Az egyik legsötétebb jövő Velencére várhat, ha ilyen mértékben folytatódik az egynapos turisták zarándoklata. 2020-tól rájuk például adózás vár – a városhasználati díj bevezetése évek óta téma, de még mindig nem lépték meg. Legutolsó információk szerint 2020 júliusában lép életbe a látogatók ilyen szintű szűrése. Ez a díj szezontól függ: csúcsidőkben, illete amikor a város tele van, a háromeurós alapdíj akár háromszorosára nőhet.
Ha viszont valaki a vendégéjszakáját Velencében tölti, ettől mentesül majd. A bevétel a várost illeti, ezt hulladékügyekre, köztisztaságra és "rehabilitációra" fordítják majd.
Kevesebbet említik, de ők is küzdenek az Airbnb és egyéb rövidtávú szállásbérlési lehetőségek ingatlanpiacot sújtó mellékhatásaival.
Ebben a témában is szigorítanak: azok a házak, ahol ilyen tevékenység folyik, kötelezettek, hogy részt vegyenek a szennyvízelvezetésben, saját erőforrásokból megoldva.
Barcelona igyekszik elfogadni a helyzetét
A katalán város először elég barátságtalanul bánt a turistáival, de rájöttek, ez a fajta arrogancia nem célravezető. Bele kellett törődniük, hogy a város már nem lesz ugyanaz, mint például húsz évvel ezelőtt volt.
Meg kell értetniük a lakókkal is, hogy ne füstölögjenek a saját szülővárosuk változásain, mert a turizmus számos pozitív hatással is járhat.
Már ott tartanak, hogy a városhasználati díjat vissza tudják forgatni, és olyan faktorokat fejlesztenek belőle, ami alapjaiban segíti az élhetőbb körülményeket. Ilyen például a tömegközlekedés fejlesztése, a buszjáratok bővítése és sűrítése. 2020 végére minden olyan újítás, ami turisztikai bevételből valósult meg, saját táblát/plecsnit/feliratot kap, hogy ezzel is simíthassák a lokálpatrióták és a turisták között feszülő ellentétet.
Velencéhez hasonlóan legalább hetven olyan városvédő dolgozik Barcelona utcáin, aki a tömegek viselkedéséért felel. Ők a konkrét rendőrségi eljárások előtt figyelmeztetik és intik rendre a tiszteletlenebbeket, legyen az túlzott hangoskodás, szemetelés. Szeretnék a város környékét is bemutatni a turistáiknak, így például a Barcelona-közeli dűlőket.
Ez is érdekelhet:
Nincs több ücsörgés a római Spanyol-lépcsőn! Az "overtourism" egyik legnagyobb károsultja, Róma sem tétlenkedik, úgy védik nevezetességeiket, ahogy csak tudják.
(Fotók: Unsplash)
durbovnik | nagy sztori | barcelona | túlturistásodás | amsterdam | velence
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!