Mint ahogyan mi is megírtuk, a napokban teljesült Christo álma: tervei alapján elkészült a párizsi Diadalív becsomagolása. Azóta pedig meg is nyílt az installáció a nagyközönség előtt.
A tavaly elhunyt bolgár származású művész hatvanéves terve vált valóra a Diadalív becsomagolásával.
Christo és francia felesége, Jeanne-Claude – aki 2009-ben hunyt el –, 1962-ben kezdett el dolgozni a részleteken. A művész annak idején egy fotómontázst is készített arról, hogyan képzeli a megvalósítást, de mivel úgy gondolta, sohasem adnának rá engedélyt, lemondott róla. Az engedély végül megérkezett.
A júliusban kezdődött munkálatokhoz 25 ezer négyzetméter újrahasznosított anyagot használt a kilencvenöt főből álló csapat. Vladimir Javacsev, a művész unokaöccse, aki a munkálatokat felügyelte, elmondta: nagyon figyeltek arra, hogy mindent Christo elképzelései szerint csináljanak.
A 14 millió eurós (4,8 milliárd forintos) projektet teljes egészében Christo előkészítő tanulmányai – rajzok és modellek – eladásából fedezték. A művész halála előtt elmondta, hogy tizennyolc hónapot töltött a projekt részletes terveinek kidolgozásával.
A becsomagolt Diadalív hivatalos megnyitóját szeptember 18-án tartották, október 3-án kezdik meg a mű elbontását.
A projekt részeként az emlékművet körülvevő Place Charles de Gaulle úti csomópontot ideiglenesen megkapták a gyalogosok, hogy az érdeklődők szabadon láthassák és megérinthessék az installációt. A látogatók mindezt a Diadalív teraszáról is megtehetik, ami a belső terek mellett szintén nyitva van.
Az emlékmű egyébként újabb változás előtt áll, ami a Champs-Élysées gyalogosbarát közterületté történő átalakításának részeként valósul majd meg. Ennek során zöldövezeteket alakítanak ki a Diadalív körül és az ikonikus sugárút mentén.
Christo Hriszto Javacsev néven született Bulgáriában. Tanulmányait 1952 és 1956 között a szófiai Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi és a prágai Képzőművészeti Akadémián végezte. 1958-ban Párizsba, majd 1964-ben New Yorkba költözött. 1973-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Az 1960-as évek pop-art irányzatával rokon concept-art egyik első képviselője.
Christo 1958-ban kisebb-nagyobb tárgyak becsomagolásával kezdte, 1961-től foglalkozott középületek, tájelemek becsomagolásával. Legismertebb ezek közül a párizsi Pont Neuf híd (1985), a chicagói Modern Művészeti Múzeum (1969) és a berlini Reichstag épületének (1995) becsomagolása. Az Egyesült Arab Emírségekben hordókból épített piramist (masztaba) 2007-ben, 2018-ban pedig újabb masztabát épített a londoni Hyde Parkban lévő Serpentine-tavon.
Az ötven méter magas építményt Bonaparte Napóleon francia uralkodó rendelte meg az 1806-os austerlitzi csatában aratott győzelme után. A Jean Chalgrin francia építész által tervezett Diadalív építése Bonaparte bukását követően leállt, végül 1836-ban fejeződött be.
Párizs vezeti a leginkább túlértékelt nagyvárosok listáját – derül ki a poggyászkirály Radical Storage legújabb tanulmányából. Stockholm az a város, melyben a legpozitívabban csalódtak a látogatók, Fokvárost tartják a legszebbnek, a legkiemelkedőbb látnivalók pedig Londonban találhatók.
(Forrás: MTI, Dezeen, fotók: Dezeen, Christo and Jeanne-Claude Foundation, Benjamin Loyseau és Wolfgang Volz)
diadalív | nagy sztori | építmény | becsomagolták | párizs | christo
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!