A Mazdát vonzó formájú autók gyártójaként ismerjük, de kevesen tudják, hogy a dizájnját az olasz stílus is inspirálta, ennek egyik mérföldkövét, egy negyven éve készült tanulmányautót most újítottak fel. A történet a hatvanas években kezdődött.
Száz évvel ezelőtt alapították a Mazdát, de a cég akkor még Toyo Cork Kogyo néven parafadugók gyártásával foglalkozott. Az első járművet, egy háromkerekű áruszállítót csak 1931-ben mutatták be, és egészen a második világháború utánig kellett várni a Mazda első személyautójára. A hatvanas években azonban rohamléptekben fejlődött a márka, és a népszerűségében nagy szerepe volt annak, hogy már akkor az olasz stílus ihlette a Mazdák dizájnját.
Az olasz kapcsolat Mijakava Hidejuki érdeme, aki felismerte, hogy
a korabeli japán autókból egy dolog hiányzott: a dizájn ereje.
A munkája során bejárta Európát, és nem hagyta ki Torinót sem, ugyanis évről évre ott rendezték meg azt az autókiállítást, ahol a legnevesebb olasz stúdiók, a Pininfarina, a Bertone, a Ghia mutatták be az újdonságaikat. 1960-ban ott ismerte meg Giorgio Giugiarót, aki akkor már a Bertone vezető tervezője volt.
A következő évben pedig Hirosimában találkozott Macuda Csunejivel, a Mazda akkori elnökével, a márkát alapító Macuda Dzsudzsíró fiával, és mindketten egyetértettek a dizájn fontosságában. Mijakava közvetített az olasz stúdiók és a japán autógyártó között, és a Mazdának éppen erre volt szüksége, hogy megkülönböztesse a készülő új modelleket a konkurenciától.
Az olasz stílus és a japán szorgalom kombinációjával hamarosan nagyszerű modellek születtek.
A Mazda és a Bertone stúdió együttműködésének első eredménye
egy nevében is családi autó, az 1963-ban bemutatott, a mai Mazda3 ősének nevezhető Familia volt. Giugiaro egy elegáns és futurisztikus szedánt is alkotott, ebből született az 1966-ban megjelent Luce, a márka első autója, amelyet Európába is exportáltak, ezért a Mazdát már a kezdetektől a dizájn iránt elkötelezett gyártóként ismerhettük meg az öreg kontinensen.
Az együttműködés az után is folytatódott, hogy Giugiaro a Ghia stúdióhoz szerződött, a Bertone következő munkája egy 1981-ben leleplezett tanulmányautó volt. Az MX–81 az első modell, amely a Mazda eXperimental rövidítéseként viselte az MX típusjelzést, a formáját Marc Dechamps, a Bertone akkori vezető dizájnere alkotta meg.
A kompakt méretű, ék alakú kupé a korabeli divat szerint, jövőbemutató megoldásokkal készült.
A Mazda történelme azóta is tele van izgalmas és látványos formájú autókkal,
és a márka jelenlegi formanyelvének kialakulásában is szerepe volt az olasz stílusnak. Amikor Maeda Ikuo vezető formatervező 2010-ben azt a feladatot kapta, hogy újítsa meg a Mazda dizájnját, akkor többek között Giugiaro korabeli munkái is ihletet adtak neki, részben azért, mert apja, Matasaburo is formatervezőként dolgozott a Bertone-együttműködés korában.
A márka századik évfordulójához közeledve a Mazda olasz képviseletének jutott eszébe, hogy elővehetnék a negyven évvel ezelőtti MX–81-est, és a prototípust meg is találták a japán gyártó raktárában. Olaszországban alaposan felújították, és újra lefotózták a milánói dóm előtt, ahol annak idején az eredeti képek készültek róla, mostantól pedig
eredeti pompájában hirdetheti a százéves Mazda és az olasz formatervezés évtizedekre visszanyúló kapcsolatát.
A történetről rövidfilmet is forgatott a Mazda:
Különleges dizájn
A Mazda az első elektromos autójával is a saját útját járja, és a márka múltját ismerve nem véletlenül kerültek parafabetétek az MX–30 igényes utasterébe. A japán gyártó 1989-ben is nagyot alkotott az MX–5 első generációjával, amely még most, a negyedik generációjával is őrzi a karakteres stílusát – ezt roadster és keménytetős változatban is kipróbáltuk.
mazda mx-81 | autódizájn | mazda mx-30 | dizájn | giorgetto giugiaro | bertone
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!