A hangzásuk még azoknak is ismerősen csenghet, akiknek a név talán nem: a Manhattan Transfer énekegyüttes The boy from New York City című feldolgozásával egy csapásra a slégerlisták élére került, és beírta magát a zenetörténelembe.
Az 1972-ben alapított, két női és két férfi taggal rendelkező formáció a különböző műfajokből merítve harmonikusan eklektikus zenei világot alkotott, melyben egyaránt szerephez jut a felhőtlen vidámság és a mély érzések.
Az egyik tag, Alan Paul egyszer így nyilatkozott: „nem akartuk magunkat korlátozni vagy egy zenei stílusba zárni. Nagyszerű lemezeket akartunk készíteni, és hittünk abban, hogy minden zenei műfajban létezik kiválóság. Mindig is megvolt a szabadságunk a felfedezéshez, és ahhoz, hogy rányomjuk a saját harmonikus bélyegünket bármire, amit csinálunk".
Az együttes a negyvenes évek könnyűzenéjéhez és jazzszerzeményeihez nyúlt vissza, és a hetvenes, nyolcvanas években a vokális hagyományok új reneszánszát indította el
azzal, hogy a számokat modern R'n'B- és popköntösbe öltöztette, elképesztő harmóniát teremtve a fülbemászó dallamokkal. De ami emellett igazán különlegessé teszi őket, az a közvetlen előadásmódjuk.
Hogy mennyire fontosnak tartják a közönséggel való kapcsolatot és azt, hogy megszólítsák az embereket, jól illusztrálja, amit Cheryl Bentyne a Boy from New York City feldolgozása kapcsán mondott: hogy úgy gondolták, ennek a slágernek van egy második esélye a sikerre, mert egyike azon daloknak, amelyeket jól lehet dudorászni, az emberek pedig szívesen éneklik.
Ezt a közvetlenséget mi is testközelből átélhetjük november 29-én a Müpában, ahová a karrierjét lezáró búcsúturné keretében hét esztendő után tér vissza a zenekar
nem sokkal azelőtt, hogy december 15-én sor kerülne az utolsó fellépésére a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hallban.
Ami a repertoárt illeti, bőven lesz miből válogatni, az együttes ugyanis összesen huszonkilenc albumot jegyez. A legutóbbi a Fifty című, amellyel tavaly az ötvenéves pályafutásukat ünnepelték, és amelynek különlegessége, hogy egy nagyzenekar, a kölni WDR Funkhausorchester közreműködésével született. Az albumon, amelyért Grammy-díjat is kaptak, tíz kiválasztott darab szerepel, nagyszerű áttekintést adva a kvartett stiláris sokszínűségéről, a nagyzenekar pedig az együttes egyébként is lenyűgöző harmóniai megoldásait parádés hangszerelési ötletekkel gazdagítja.
Pályafutásukra egyébként is jellemzőek a különleges együttműködések: dolgoztak együtt többek között Tony Bennett amerikai jazzénekessel, Bette Midler popénekessel, Phil Collins-szal, BB King-gel és még sokakkal.
Grammy-díjból sem ez volt az első, amivel büszkélkedhetnek. Húsz jelölést és tizenegy díjat kaptak, 1981-ben pedig elsőként egyazon évben mind a pop, mind a jazz kategóriában elnyerték az elismerést: a Boy From New York City című dalért a legjobb pop vokálos duónak illetve együttesnek járó elismerést vihették el, az Until I Met You című dalért pedig a legjobb jazzduó illetve együttes kategóriában bizonyultak a legjobbnak.
1985-ben nem kevesebb, mint tizenkét Grammy-jelölést kaptak a Vocalese című albumukért, amivel Michael Jackson Thrillerje után a második legtöbb jelölést kapó lemez lett az övék abban az évben. Munkásságuk elismeréseként bekerültek az amerikai énekegyüttesek előtt tisztelgő Vocal Group Hall of Fame-be is.
Az idők során a zenekar több tagcserét megélt, a jelenlegi formációban
az egyik alapító, Janis Siegel, és a nem sokkal később csatlakozott Cheryl Bentyne valamint Alan Paul és a 2014 óta tag Trist Curless énekel. A zongorista és egyben zenei rendező Yaron Gershovsky szintén régóta tagja a zenekarnak, a dobok mögött pedig Ross Pederson, bőgőn Boris Kozlov, gitáron Pete McCann kíséri az énekeseket, akik könnyed profizmusukkal és szerethető személyiségükkel bizonyára maradandó nyomot hagynak a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönségének lelkében.
Jegyek a Müpa oldalán kaphatók.
ének | pop | jazz | együttes | Manhattan Transfer | müpa
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!