A világ egy feneketlen csoda – mind mélységben, mint idő- és térbeli kiterjedésében. Ha nagy kalandokról beszélünk, általában a messzi földek izgalmas világait tűzzük ki lehetséges célpontoknak – közben pedig könnyen szem elől tévesztjük a tágan értelmezett Közép-Európát és annak déli szomszédvidékeit, amely a maga nemében szintén egy kincsesbánya.
Krakkó
Krakkó légvonalban mindössze háromszáz kilométerre van Budapesttől, ez autóúton nagyjából száz kilométerrel több, de még mindig bőven a levezethető kategóriába esik. Krakkó nem csak kilométerben van közel hozzánk: ha valaki egyszer elmegy Lengyelország második legnagyobb városába, könnyen úgy érezheti, hogy régóta ismeri a legféltettebb titkait.
Az épületek, az emberek, a hangulat, a gesztusok, az árak. Ez mondjuk nem csoda, hiszen egyazon közép-európai térséghez tartozunk, és amellett, hogy a kommunista utópia náluk is kitombolta magát, ne feledjük: Krakkóval (tágabb értelemben) egyazon birodalmon léteztünk közel kétszáz éven át a levegőt – csak nekünk sikerült félúton kiegyeznünk az osztrákokkal. Így aztán
egyáltalán nem csoda, ha a városban sétálgatva hatalmába kerít minket az „ismerős idegen” érzés.
Krakkó Óvárosát egyszer mindenkinek látni kell. Az UNESCO közel negyven éve nyilvánította a világörökség részévé Lengyelország egykori fővárosát, nem véletlenül:
a 13. századi kereskedővárosban csodálhatjuk meg Európa legnagyobb középkori piacterét,
amely készázszor kétszázas kiterjedésű, és ahol ma is rengeteg utcai árus bolondítja meg az arra járókat a posztócsarnok körül.
Aki Krakkó Óvárosában jár, az minden bizonnyal megízlel egy szezámmagos vagy sós krakkói perecet – ez pedig pazar módon egybevág a város élénk, tradícióktól teli, lüktető hangulatával, amelyekhez az apró kávézók, a hangulatos éttermek és az ódon cukrászdák is hozzáteszik a magukét, ahogyan a történelmi házak, paloták, zsinagógák és templomok is. Krakkó legemblematikusabb látványosságai közé tartozik a Kazimierz, a zsidónegyed, amelyet gyönyörűen rendbe tettek és felújítottak a 90-es években, illetve a Wawel, amely egy mészkőkiemelkedés a Visztula bal partján, a hegy tetején pedig a királyi palota mellett bástyák és a katedrális találhatók.
Nagyvárad
Nagyvárad a monarchia egyik leggyorsabban fejlődő városa volt, pezsgő szellemi és kulturális élete miatt pedig Körös-parti Párizsként is emlegették – a Pece-parti Párizs kifejezést az alliteráló sorok miatt Ady ragasztotta rá leginkább a városra, hamar el is terjedt ez a megnevezés.
Csak úgy virágzott a kávéházi élet a bihari városban, amelynek egykori pompájáról ma is árulkodnak az impozáns szecessziós épületek a belvárosban. A város rendkívül könnyen megközelíthető: Budapesttől mindössze bő három óra autóval, ha pedig Debrecenben lakunk, lényegében egy óra alatt a partiumi városban vagyunk.
Ha Nagyváradon járunk, érdemes felkeresnünk Románia első szecessziós múzeumát, a Darvas–La Roche-házat.
A fontosabb nevezetességek közé tartozik a 11. században épített nagyváradi vár, amelyet megannyiszor megsebeztek, illetve leromboltak a történelem folyamán; a római katolikus székesegyház, amely Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma; Adyék régi törzselye, az egykori EMKE-kávéház (ma Astoria Hotel) vagy a város egyik legimpozánsabb épülete, a főtéren elhelyezkedő Fekete Sas Szálloda.
Mindenképp kiemelnénk az 1955-ben megnyílt, és néhány éve felújított Ady Endre Emlékmúzeumot
– az itteni gyűjtemény alapját a Rozsnyay Kálmán által gyűjtött, és a város által 1942-ben megvásárolt Ady-ereklyetár alkotja.
De akár elidőzhetünk az egyik Körös-parti kávézóban, hogy magunkba szívjuk a Váradot átjáró századfordulós szenvedélyeket és energiákat, sétálhatunk a Körös-part felújított sétányán, vagy megpihenhetünk a Petőfi-parkban. Akárhogy is, Váraddal nehéz mellélőni.
Firenze
A reneszánsz a 15. századi Firenzéből indult tért és időt átívelő világhódító útjára, itt alkottak a firenzei iskola legendás művészei is, így a város művészeti öröksége mondhatni egyedülálló a világon. A Pitti-palota képtárában Tiziano, Raffaello, Dürer, az Uffizi-képtárban pedig Botticelli, Leonardo da Vinci és Michelangelo művei is megtalálhatók a falakon, a város harmadik legjelentősebb múzeumában, a Galleria dell’Accademiában pedig Michelangelo Dávid-szobrát őrzik.
A Buonarroti-házban Michelangelo további szobrait csodálhatjuk meg, a Campanile di Giotto nyugati oldalát pedig Donatello szobrai ékesítik. A városban felkereshető Dante szülőháza is, továbbá Firenzétől mindössze 26 kilométerre,
Vinciben található a történelem egyik legnagyobb polihisztorának, Leonardo da Vincinek a szülőháza, amely természetesen múzeumként üzemel.
A várost a világ egyik legjelentősebb divatfővárosának is tartják.
Itt rendezik meg 1972 óta évente kétszer az egyik legfontosabb nemzetközi férfi divatvásárt, a Pitti Immagine Uomót,
amelyet azzal a céllal indítottak útjára, hogy növelje az érdeklődést a divat, a dizájn és az esztétika iránt. A városban található a Gucci cég székhelye is – így azon kevés olasz divatvállalatok közé tartozik, amelyek nem Milánót választották „otthonul”.
És ha Firenzéről beszélünk, akkor nem mehetünk el a nagyrégió, Toszkána mellett. Az Appennin-hegység völgyében elterülő vidék védve van a kemény északi szelektől, ráadásul a Tirrén-tenger közelsége a vidéknek kellemes, (fél)mediterrán éghajlatot biztosít, a domborzat fokozatos emelkedése révén mégis változatos mikroklíma jellemző a környékre – így már talán lehet sejteni, miért van oly sok, kiváló minőségű bor e vidéken.
A legjelentősebb borok közé sorolhatjuk a Carmignanót, a Vernaccia di San Gimignanót, illetve a Montepulcianót, de említsük meg a Chiantit, amely Olaszország leghíresebb vörösbora
– a Chianti Classico területe egyébként a második legnagyobb szőlőtermesztő vidék és bortermelő hely a világon, Bordeaux után.
A Braies-tó
A Braies-tó (vagy a német elnevezés után: Pragsi-tó) a Dolomitok északi részén terül el Dél-Tirolban mintegy 1,5 kilométeres tengerszint feletti magasságban. A tavat hegycsúcsok övezik három oldalról is, így a káprázatos látványért sok turista hajlandó útra keni az alpesi vadonba.
Az 1,2 kilométer hosszú, mintegy 100 méter széles tavat nagyjából egy óra alatt lehet körbejárni:
mivel a vize kristálytiszta, a Croda del Becco világos sziklafalát láthatjuk tükröződni benne.
Ha egy csendes, nyugodt, gyönyörű helyre vágyunk, akkor nem is találhatnánk ennél megfelelőbb célpontot. A hely télen és nyáron, ősszel és tavasszal is fenségesen fest.
De akár síelhetünk, csónakázhatunk, kerékpározhatunk és horgászhatunk a környéken, valamint gyalogtúrákat is szerveznek az aktívabb turistáknak – bár utóbbiaknak érdemes nem télen nekivágni, ugyanis a lavinaveszély miatt gyakran lezárják a tavat övező gyalogút keleti oldalát, cserébe viszont sétálhatunk a tó befagyott jegén.
Ez is érdekelhet:
Egyedül utazni minden izgalom és bizonytalanság ellenére ez az egyik legfelszabadítóbb élmény a világon.
(Fotók: Getty Images, Casa Darvas-La Roche, Ady Endre Emlékmúzeum)
nagyvárad | krakkó | nagy sztori | románia | dolomitok | Lengyelország
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!