London városa minden évben kifizeti a brit koronának a bérleti díjat két telekingatlan után. Azt azonban jó ideje senki sem tudja, hogy ez a két terület pontosan hol található.
A bérleti díj kifizetése Anglia legrégebbi nyilvántartott hivatalos ceremóniáján, az évente megrendezett Ceremony of Quit Rents keretében zajlik a londoni legfelsőbb királyi bíróság, a Royal Courts of Justice épületében. A ceremónia során a város képviselője átad a királynő remembrance tisztségű segítőjének
egy sarlóra hasonlító, hajlított pengéjű kést, egy fejszét, hat óriáspatkót, valamint hatvanegy szöget.
A remembrance egy olyan közjogi jellegű, pénzügyekre szakosodott tisztség a ködös Albionban, amit már a 12. század óta betöltenek. A megbízottnak kell számon tartania azt, hogy kinek van bérletfizetési kötelezettsége a korona felé, továbbá emlékeztette a bérlőket is efeljegyzések formájában a tartozásokra, illetve a kifizetések időszakos letudására.
Az illeték megfizetésével azonban a földet birtokló polgár is jól járt, ugyanis mentesülhetett bizonyos kötelezettségek teljesítése alól. Például hiába is bírt valaki vadászati joggal az általa bérbe vett területen, azzal, hogy a magasabb rendű földhatóságnak, azaz a koronának bérleti díjat fizetett, mentesült a külső joggyakorlás alól.
Miután a remembrance átveszi London városának képviselőjétől a különleges illetékcsomagot, megvizsgálja azok minőségét. A hagyomány szerint
a baltának élesnek kell lennie, a késnek pedig tompának. Mindkettőt egy mogyoróvessző átvágásával teszik próbára.
Ha a balta elszabja az ágat, a kés viszont nem, akkor a királynő képviselője az évszázados hagyomány szerint azt mondja, hogy good service, vagyis jó szolgálat volt. Majd ezek után megszámolja a szögeket, és ha mind a hatvanegy megvan, akkor egy good number (jó számok) keretében fejezi ki azt, hogy letudták erre az évre az ingatlan bérlését.
A két birtok holléte a homályba veszett
Középkori feljegyzések szerint a mooors, azaz a mocsárvidék néven szereplő egyik birtokot 1211 óta bérli London városa, a terület pontos helye viszont idővel a homályba veszett. Ennek egyik oka az, hogy a környező lápokat már rég lecsapolták, majd beépítették, így ez a elnevezés nem nyújt sok segítséget a terület beazonosításából.
Egyes feljegyzések szerint a birtok Shropshire ceremoniális megyében található.
Ezt azonban hivatalosan sosem támasztották alá. Az 1980-as években az egyik volt londoni polgármester le akarta végre-valahára tudni az ügyet, így megjelölte a híres mocsárvidéket a térképen – azonban a sejtése nem nyert bizonyítást, és a brit köztudatban sem terjedt el.
A másik ingatlan a Temzéhez közel, a Covent Garden, a St. Paul-székesegyház és a Waterloo Bridge által körülölelt területen lehetett
a korabeli leírások alapján. A második birtok külön eredettörténettel is bír. A brit történelmi emlékezet szerint a Royal Courts of Justice épülete közelében rendeztek egy középkori lovagi tornát. A lovagok segítséget kértek a páncéljuk megjavításához, így felajánlották a munka elvállalójának azt, hogy kibérelheti az akkor még kietlen területet, hogy egy kovácsműhelyt hozhasson létre.
Egy másik elképzelés szerint egy patkolókovács kapta meg a jogot, hogy műhelyt alapítson a területen, miután megpatkolta a templomosok harci méneit. Ezt a történetszálat támasztaná alá az, hogy a megnevezett terület közelében található a Temple Church, és így a bérleti díj egyik része is magától értetődő lenne – a hatvanegy szög és a hat óriáspatkó ugyanis kézenfekvő fizettség volt egy patkolókovácsnak.
És ha már Anglia:
A kocsmárosnak az egész szigetet felügyelnie kell, még a holtszezonban is.
(Forrás: Atlasobscura)
london | korona | nagy sztori | Anglia | brit korona | ceremónia
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!