Litvánia legszokatlanabb zarándokhelyén százezer feszület hirdeti az ország szabadságküzdelmeit.
Az Észak-Litvániában található Kereszthegy a kis ország szabadságért és függetlenségért vívott hosszú harcának állít emléket. A közeli Siauliai városát 1236-ban alapították, majd a lakói a 14. században tértek át a keresztény hitre. Ekkortól állt feszület a legmagasabb dombon. Azt, hogy most a zarándokhelyen hány kereszt látható, csak megbecsülni lehetett,
1990-ben ötvenötezer, 2006-ban százezer volt.
Az írásos emlékek szerint az első keresztek 1850 körül kerültek a dombra és egyszerre hirdették a szabadságharcot és az elhunyt hozzátartozókra való megemlékezést.
A litván nemzet és kultúra elnyomása a Szovjetunió alatt is folytatódott, sok keresztet leromboltak 1961-ben, 1973-ban és 1975-ben is. Sokszor próbálkoztak a zarándokhely teljes elpusztításával, de
minél többet tettek tönkre, annál több feszületet hoztak a helyére.
Ma ez a hely szent a litvánok számára. Itt a békéért, hazájuk szabadságáért és azon szeretteikért imádkozhatnak, akik a függetlenségért küzdve vesztették életüket. II. János Pál pápa 1993-ban meglátogatta a Kereszthegyet, és
a remény, a béke, a szeretet és az áldozat helyévé nyilvánította.
A keresztek mérete és változatossága lenyűgöző – némelyik csodálatos fafaragvány, mások fémből készültek. A legnagyobb kereszteken kisebb feszületek lógnak, melyeket a világ legkülönbözőbb részeiről érkező zarándokok vittek.
(Forrás: The Travel, fotók: Getty)
zarándokhely | orosz megszállás | orosz elnyomás | oroszország | zarándok | litvánia
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!