Mielőtt a következő utazásunk célpontjának valamelyik agyonreklámozott borrégiót – például Champagne-t, Bordeaux-t, Toszkánát, vagy a prosecco hazáját, az észak-olasz Venetót – tűznénk ki, érdemes néhány olyan feltörekvő vidéket is szemügyre venni, ahol az elmúlt években komoly munka folyt a szőlőben és a pincékben, hogy magas minőségű borok készüljenek. Mutatunk három országot, ahol ígéretes borok készülnek, de azokat csak mostanában kezdik felfedezni maguknak a legkifinomultabb borkedvelők.
Görögország – Ami a képeslapokról lemarad
Bár a borkészítés története nagyon régre nyúlik vissza ezen a területen, mintha mindenki megfeledkezett volna az örökségről. Görögország a világ egyik legalulértékeltebb borrégiója lett, pedig az éghajlat és a gazdag talaj számos szőlőfajtának kedvez, és a borok minősége is sokat javult az 1980-as évek óta. Napjainkra pedig eljutott oda, hogy nemzetközi sikerekeivel újra felrajzolta magát a bortérképre.
A legkiválóbb tételek a hűvösebb görög szigeteken készülnek, közülük is az Oia szigetén található Artemis Karamolegos borászatra összpontosul a legnagyobb figyelem, mióta egy Szantorinin őshonos fajtával, az Assyrtikóval elhozták a Best in Show díjat a 2018-as Decanter World Wine Awardsról.
Hatalmas lépés ez a görög borkultúrának, hiszen a díjat a 17 ezer kóstolt tételből csak ötven érdemelte ki. Mostantól tehát nemcsak tengerparti pihenésre vagy kulturális feltöltődésre, de bortúrára is érdemes ellátogatni a környékre, hogy a görögök markáns savakkal, ásványos-sós karakterrel hódító borait megkóstoljuk.
Grúzia – A legidősebb és egyben legfiatalabb borrégió
A ma ismert bizonyítékok legtöbbje arra utal, hogy a bor a Dél-Kaukázus völgyeiből, a mai Grúzia területéről indulva terjedt el a világon. A számontartott közel négyezer szőlőfajtából ötszáz itt őshonos, és a mai technológia alapjának számító borkészítési módszert is ott alkották meg.
Eszerint a szőlőt szüret után agyagedényekbe, úgynevezett kvevrikbe tették, majd lezárták méhviasszal, és elásták a földbe, hogy megfelelő hőmérsékleten menjen végbe az erjedés. Az ősi hagyományok ellenére, Grúziában csak az utóbbi években lendült fel újra a minőségi borkészítés.
Az útjukat a régi eljárásokhoz való visszatérésben látják, hiszen az agyagedényekben a hosszú héjon áztatás során egészen különleges – aszalt gyümölcsöket, mazsolát és fűszereket idéző – aromajegyek fejlődnek, és magas antioxidáns tartalmú borok születnek. Ez a markáns, naturális ízvilág nem biztos, hogy mindenki kedvence lesz, de egyszer érdemes útnak indulni és megkóstolni, mit alkotnak a világ legeredetibb borkészítői – például Kaheti és Kazbegi környékén.
Horvátország – A meglepetésekkel teli szomszéd
Horvátországról elsősorban a gyorsan elérhető tengerpart, gasztronómiai téren a friss tenger gyümölcsei és a jó sörök jutnak eszünkbe. Változatos éghajlata és földrajzi adottságai azonban több szőlőfajtának kedveznek, amiből egyre jobb borokat is készítenek – mostanában sorra hozzák az érmeket a világ borversenyeiről.
Sok ismeretlen, máshol nem termesztett, vagy egyszerűen nehezen beazonosítható, bonyolult elnevezésű szőlőfajtájuk van, így a világ talán akkor kapta fel a fejét először, mikor a Kaliforniában és Olaszországban is népszerű zinfandel (másnéven primitivo), és a legjelentősebb és legvédettebb horvát fajta, a Plavac Mali között rokoni kapcsolatot találtak.
A Plavac Mali trendi lett. Bora zamatos, szedres, feketecseresznyés és fűszeres aromákkal teli, alacsony sav-, magas alkohol- és tannintartalmú. A legkiválóbb tételek a Pelješac-félsziget száraz, forró és meredek lejtőin, Dingačon készülnek.
A félszigetre egyébként nem csak a bor miatt érdemes ellátogatni: ez az osztrigatenyésztés központja, a völgyekben kiváló füge és olíva terem, a környező hegyek a túrázóknak, a tengerpartok a pihenni vágyóknak, sőt a vízisport-rajongóknak is príma kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Getty Images)
bor | grúzia | borrégió | Horvátország | görögország
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!