Konkáv formák, optikai csalódások, futurisztikus építmények, véletlenszerűen egymáson sorakozó geometrikus elemek. Lakások, irodák, múzeumok, melyek mind az építészet és a fizika törvényeivel szálltak szembe, hogy városok ikonikus épületeivé váljanak.
A modernkori építészet legnagyobb értéke az a gyermeki, szabad, kreatív energia, aminek köszönhetően egy családi ház már nem kell, hogy piros tetőcserepes négy fal legyen, és egy irodaháznak vagy sportközpontnak sem kell ragaszkodnia a sztenderdekhez.
A Jövő Múzeuma – Rio de Janeiro, Brazília
A 2004-es Athéni Olimpia stadionját is jegyző katalán építész, Santiago Calatrava álmodta meg a Rio de Janeiro kikötőjénél álló Jövő Múzeumát, mely elsőre leginkább egy dinoszaurusz és egy óriási légkondicionáló társításából született lényre hasonlít.
Az épület népszerűségét bizonyítja, hogy 2015-ös nyitása óta 1,4 millió látogatót fogadott, ezzel beírva magát Brazília leglátogatottabb múzeumai közé. Az egy évtizede még a város legszegényebb, bűnözéstől hangos negyedében mára új épületek vették át az uralmat. Ennek a rehabilitációnak a részeként épült meg a Jövő Múzeuma is, mely nevében is előre tekint: a jövő közelebb van, mint gondolnánk, és csak attól függ, mit teszünk érte ma.
Ez az elv pedig nem csak a névben, hanem az épületben is visszaköszön: a riói botanikus kertekben található broméliák inspirálta épületet a fenntarthatóság jegyében alakították ki: egy áltagos épülethez képest a napelemeknek köszönhetően negyven százalékkal kevesebb energiát használ, a belső hűtőrendszerhez pedig a vizet közeli Guanabara öböl biztosítja.
Kocka házak – Rotterdam, Hollandia
A Holland építész, Piet Blom által először az 1970-es években Helmondban, majd az 1980-as években Rotterdamban megálmodott kocka házak a gyerekkori építőkockák világát idézik, ahol az elemeket szabadon rakosgatva, a megszokott szabályoktól elrugaszkodva építhettük meg álmaink otthonát. A harmincnyolc otthont magában foglaló épületsor egy városon belüli városnak készült, melynek különleges formavilága túlmutat a meghökkentő látványon: az elforgatott kockák a belső terek méretének optimalizálását szolgálják.
Blom szerint a háromszög tetők absztrakt fákként olvadnak egybe, épületerdőt alkotva Rotterdam városában. Ez a szokatlan megközelítés néhány évtizeddel később Ben Kutner és Jeff Brown építészeket is megihlette, akik 1996-ban Torontóban építettek egy ugyancsak egyedülálló, de szerkezetében megtévesztésig hasonló kocka házat.
Odeillo napkemence – Font-Romeu-Odeillo-Via, Franciaország
Szikrázó diszkógömb a Pireneusok hegyvonulatai között? A távolból – főleg éjszaka – aligha tudnánk elsőre azonosítani ezt az óriási, több ezer tükörből épített homorú felületet, kicsit közelebbről megnézve viszont már látszik, hogy ez az Odeillo napkemence, mely a világ legnagyobbjaként több mint 2500 órányi napsütés energiáját gyűjti össze.
Egyensúlyozó istálló – Thorington, Anglia
A képeken elsőre optikai csalódásnak tűnő látvány nagyon is valódi: idilli, angol vidéki környezet és zöld mezők veszik körbe a Thoringtonban található, egyensúlyozó istálló névre keresztelt nyaralót, mely egyszerre nyújtja egy vidéki ház és egy fára épített kuckó élvezetét – bármilyen fa vagy lépcső megmászása nélkül.
A holland építészcsapat, az MVRDV által tervezett épület az azt körülvevő környezetre reflektál, egy kis csavarral: a hagyományos istálló formát modern fémborítás töri meg, közelebb hozva a vidéki élethez is a kortárs építészetet. Az épület pár napos vakációra kialakított belső terében akár nyolcan is kényelmesen elférnek, és egy biztos: az épület és a természet között egyszerre jelen lévő összhang és ellentmondás maradandó élményt nyújt akár néhány nap alatt is.
NORD/LB Bank – Hannover, Németország
Elsőre valószínűleg senki nem találná ki, mit takar ez a különös és izgalmas építmény Hannoverben. Az egymás hegyén-hátán sorakozó, dobozszerű alakzatokból álló ház játékos külseje komoly lakót rejt: Németország egyik legnagyobb bankjának, a NORD/LB banknak ad otthont.
A mindennapok komolyságát az épület külseje mellett a bank tulajdonosai belülről is igyekeznek feloldani: az épület falait az intézmény széleskörű műgyűjteménye díszíti, mely olyan háború utáni művészek munkáit sorakoztatja fel, mint Georg Baselitz, Gerhard Richter, Sol LeWitt, Jeff Koons és Jannis Kounellis.
A Behnisch, Behnisch & Partners által tervezett és 2002-ben átadott épületbe valószínűleg izgalmasabb dolgozni járni, mint egy szokványos banképületbe.
Heydar Aliyev Központ – Baku, Azerbajdzsán
A kiállításoknak, koncerteknek és egyéb kulturális eseményeknek otthont adó épület a hires brit-iraki építész, Zaha Hadid munkája. Az ívek királynőjeként is emlegetett Hadid egyedi stílusa üde színfoltja az egykori szovjet fennhatóság nyomait örző bakui építészetnek.
A londoni Design Múzum által 2014-ben az Év dizájnja címmel kitüntetett épület Azerbajdzsán 1991-es függetlenedését követő modernizációs törekvéseinek kiemelkedő példája: míg a Heydar Aliyev Központ nevében Azerbajdzsán volt elnöke előtt tiszteleg, a hullámzó formavilág optimistán tekint a jövőbe, felpuhítva a város múltját jelképező szovjet építészet merev, tekintélyelvű stílusát.
Takasugi-an – a túl magasra épített teaház
A japánok szeretik a földtől elrugaszkodó, fa tetejére épült házakat – és ez alól a Chino városában egy gesztenyefa tetejére megálmodott Takasugi-an sem kivétel. A mára itthon is egyre népszerűbb japán teakultúrát valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, a szokatlanul kicsi, egyszemélyes teaházak azonban talán már kevésbé ismert kiegészítői ennek a közegnek.
Terunobu Fujimori építész a családja saját tulajdonú földjén építette meg teaházát, melynek tervezését és építését, az ősi japán teamesterekhez hasonlóan teljesen a saját kontrollja alatt tartotta. A kicsi, mindössze 2,7 négyzetéméteres teaház méretében is a hagyományokhoz nyúl vissza: a test meghosszabbításaként is értelmezett, szinte csupasz, egyszerű tér a teázás valódi szentélye.
Ez is érdekelhet:
Az egész világon elismert, nálunk viszont egyetlen épület sem őrzi emlékét. Portré Breuer Marcellról, a 20. század talán legnagyobb hatású tervezőjéről, akinek munkássága nélkül máshogy néznének ki a mindennapjaink.
(Fotók: Getty Images)
gravitáció | Jövő Múzeuma | Thorington | múzeum | Németország | rio de janeiro
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!