Norvégia bebizonyította, hogy sosem késő a hagyományteremtéshez, még ha olyan, évezredes ünnepről is van szó, mint a húsvét.
Míg nekünk többnyire a nyúl, a piros tojás vagy a feltámadás ugrik be a húsvét hallatán, a norvégoknak a síelés – és a krimi. Igen, a krimi, pontosabban a húsvéti krimi, vagyis påskekrim.
A történet 1923 februárjában kezdődött, amikor két huszonéves és pénzszűkében lévő fiatalember, a később haditudósítóként és ellentmondásos közéleti személyiségként ismertté vált Nordahl Grieg költő, és a pár év múlva tévésként elhíresült Nils Lie megváltó ötlettel állt elő: úgy döntöttek, írnak egy bestsellert. Azt gondolhatnánk, az ilyesmit könnyebb kitalálni, mint megvalósítani, de a két szerző szerencsével járt.
Az első skandináv clickbait
Felváltva írták meg a fejezeteket, és minden délután találkoztak egy hegdehaugsveieni kávézóban, hogy felolvassák egymásnak a szövegeiket. A regényt végül közös álnéven, Jonatan Jervként adták ki Tegnap éjjel kifosztották a bergeni vonatot (Bergenstoget plyndret i natt) címmel. A publikációban nem mellesleg nagy szerep jutott Nordahl testvérének, aki éppen akkoriban kezdett a Gyldendal kiadónál dolgozni, és a cég formabontó hirdetési eszközeinek.
A kiadó ugyanis virágvasárnapon főcímként jelentette meg a hirdetést az újságokban, mintha valódi hír lenne,
az emberek pedig lecsaptak rá. Többek között azok az aggódó rokonok is elolvasták a reklámot, akiknek a szerettei az előző nap a bergeni vonaton utaztak. Végül hogy, hogy nem, a könyv is kelendőnek bizonyult, a siker pedig megalapozta a húsvétra szánt bűnügyi történetek virágzó hagyományát.
Egy ízig-vérig húsvéti történet
Az emblematikus művet eddig nem fordították le sem angolra, sem magyarra, tehát nincs könnyű dolga annak, aki el akarja olvasni, de 1928-ban forgattak belőle egy némafilmet. A kiadó szerint a regény sikeréhez az is hozzájárult, hogy ízig-vérig húsvéti történetről van szó, melyben a regény két főszereplője, két fiatal diák sítalpakon járja a norvég hegyeket hegyi házról hegyi házra – ahogyan a norvégok szokták ilyenkor, amikor
egy ország kerekedik fel, hogy a hosszú szabadság alatt elvonuljon a magaslati kunyhókba vagy a tengerpartra néhány Kvikk Lunsj-csoki, narancs és krimi társaságában.
Hogy a bűnügyek mennyire összefonódtak húsvétkor, azt többek között az is bizonyítja, hogy tavasszal minden évben krimiíró-fesztiválokat rendeznek, húsvéti krimiválogatásokat jelentetnek meg, és ilyenkorra időzítik a nagyobb krimik megjelenését is, valamint a tejesdobozokról sem hiányozhat egy-egy ártatlanabb, gyerekek által is megfejthető bűnügyi feladvány. Ha norvég szellemben, krimiolvasással töltenénk a szabadnapjainkat, igazán gazdag kínálatból választhatunk, kezdve mindjárt az északi szerzőkkel.
Jo Nesbø
A borús és társadalmilag felelős skandináv krimi egyik legismertebb arca Jo Nesbo, aki huszonötévvel ezelőtt, a Denevéremberben mutatta be a bűntények mellett lelki és alkoholproblémákkal is küzdő nyomozóját, Harry Hole-t, aki
nemcsak a lehetséges tettesekről és indítékokról, de az élet nagy kérdéseiről is elgondolkodtatja az olvasókat.
Az író legnépszerűbb regénye máig a Hóember, amelyből film is készült, de szintén közönségkedvenc a Police, amelyben egy rendőrökre vadászó gyilkos járja Oslo utcáit, miközben az egyik városi kórházban egy kómában fekvő embert igyekeznek életben tartani, akinek kórtermét rendőrök őrzik, kiléte pedig szigorú titok. Sokan szerették a Szomjúságot is, melyben Mikael Bellman rendőrfőkapitány kéri a visszavonult Harry segítségét, amikor egy fiatal nőt brutálisan meggyilkolnak a fővárosban.
Karin Fossum
A krimi norvég királynőjeként emlegetett szerző költőként kezdte a pályáját, de hamar otthonra talált a bűnügyek világában, és megalkotta Konrad Sejer felügyelő karakterét. Regényeiben
a világtól elzártan élő északi vidék atmoszféráját és baljós-misztikus légkörét ragadja meg,
ahol a látszólagos béke alatt félelmetes indulatok és titkok lappanganak. Leghíresebb regénye a Ne nézz vissza, melyben holtan találnak egy tizenöt éves lányt, a helyi kézilabdacsapat egykori sztárját.
Jørn Lier Horst
Jorn Lier Horst a pályáját tényleg nyomozóként kezdte, többek között ettől is olyan érdekesek és hitelesek a történetei. Az, hogy
mi mindent árul el a bűnügyek kivizsgálásáról, és hogyan értékeli a tapasztalatait társadalmi-politikai szempontból.
Első könyve, a Koronatanú (Nøkkelvitnet) valós történetet dolgoz fel, de ez nem jelent meg sem magyarul, sem angolul, elolvashatjuk viszont William Wisting főfelügyelő kalandjait a Vadászkutyákban, melyben egy gazdag családból származó tinilány, Cecilia Linde elrablásának és meggyilkolásának körülményei tárulnak fel, a Fekete napban, ahol a télre készülődő nyaralótulajdonos tesz szörnyű felfedezést, és A barlanglakóban, ahol a nyomozó saját szomszédját, a visszavonultan élő Viggo Hansent találja holtan a nappalijában, ahol négy hónapja ül a bekapcsolt tévé előtt.
Anne Holt
Szintén részben múltbéli tapasztalatai miatt örvend nagy népszerűségnek Anne Holt, aki
ügyvéd és igazságügyi miniszter is volt.
Legismertebb regénye a magyarra is lefordított 1222, mely a krimihagyományokhoz visszanyúlva szintén az Oslo-Bergen expresszen játszódik. A vonat 1222 méteres tengerszint feletti magasságon akad el a hóviharban, a 269 utas pedig egy több száz éves hegyi szállón keres menedéket, ahol az Agatha Christie-s hagyományokat idézően gyilkosság történik. Az ügy felgöngyölítését egy női nyomozónak, Hanne Wilhelmsennek kell elvégeznie.
Kondor Vilmos
És hogy a társadalmi témákat is felvonultató
történelmi noir műfajának hazai megteremtőjéről
se feledkezzünk meg, jöjjön a végére Kondor Vilmos Bűnös Budapest-sorozata, amely a harmincas évek közepétől bontja ki az ország társadalmi-politikai látképét Gordon Zsigmond bűnügyi zsurnaliszta nyomozásain keresztül.
Ezek közül a legismertebb a sorozatnyitó, 2008-as Budapest noir, ahol egy meggyilkolt lány ügyében vezetnek a szálak egyszerre felfelé és lefelé. A néhány évvel később, már a háború kitörésekor játszódó Bűnös Budapest hátterét egy valós kábítószercsempészeti ügy adja, a Budapesti kémben pedig a főhős rájön, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörökben.
Ha norvég mintára húsvétozunk, biztosan nem fogunk unatkozni, de ha lazításképpen ki is mozdulnánk, akkor is csodálatos programokat találunk ebben a néhány napban. Ha még hátravan némi sütés-főzés, ezekkel a pazar receptekkel garantáltan meglephetjük a társaságot.
(Források: Visit Norway, Wikipédia, Bookline, Goodreads, képek: Getty Images, Unsplash)
húsvét | krimi | könyv | ünnep | nagy sztori | norvégia
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!