A hatvanas évek végén sem tűnt futurisztikusabbnak, mint ma.
A motoros kétkerekű a motorkerékpár, a négykerekű pedig az autó. Vannak ugyan több kerekű motorok és háromkerekű vagy több mint négykerekű autók, de azért az alaphelyzet ez. Persze minden korban vannak olyanok, akik nem fogadják el a fennálló rendet.
Így volt ezzel Thomas O. Summers és Alex Tremulis is: előbbi giroszkóprendszereket tervezett a haditengerészet számára, utóbbi pedig különböző autógyártóknál dolgozott, kettejük munkájának gyümölcse nem is lehetett más, mint egy autószerű, giroszkóp által stabilizált jármű – 1967-ben!
Aki a sztorit nem ismeri, az is láthatja, hogy a hasonló kétkerekű autók nem lepték el az utakat. Ennek azonban nem az az oka, hogy a Gyro–X csak két futurista által egy műhelyben összeszerelt próbadarab volt: Summers és Tremulis mellett több befektető is bízott a projektben, mai árfolyamon több mint másfél milliárd forintnyi összeget invesztáltak a fejlesztésbe, de hiába: a Gyro Transport Systems 1970-ben csődbe ment.
A Gyro–X akkori észak-amerikai mércével rövidnek számított, mi a 4,7 métert azért nyugodtan nevezhetjük rendes autóhossznak, az alig több mint egyméteres szélessége viszont a többi autóhoz képest értelmezhetetlenül keskeny. Egy, a vezető mögé szerelt Mini-motor hajtotta, a stabilitásáról pedig az orr-rész vezetőhöz közeli felébe szerelt, több mint fél méter átmérőjű giroszkóp gondoskodott. Amikor a motor beindult, a kocsi két kerékre állt, és a támasztókerekei automatikusan behúzódtak. Az elv remek, a megvalósítás kezdetleges volt: utazósebességnél kellemetlenül billegett a karosszéria, a rendszer tökéletesítésére azonban nem volt idő és pénz, és talán akkoriban tudás sem.
Bár a kisebb lég- és gördülési ellenállású, az egyéni közlekedést segítő – egyszemélyes – autónak lehetett volna létjogosultsága, végül csak a prototípus készült el belőle. Egyedisége ellenére rossz sors jutott neki: a tulajdonosok váltották egymást, a Gyro–X-ből eltűnt a giroszkóp, kapott két ronda kereket hátra, hogy ne dőljön fel.
Végül – szerencsére – a Lane Motor Museumhoz került, ahol hat év alatt sikerült helyreállítani. A giroszkóp megalkotásában egy olasz cég segített, amely luxusjachtokba gyárt ilyeneket, hogy stabilan szeljék az óceánt. A Gyro–X végül tökéletesen újszerű és működőképes lett, néha meg is járatják – legfeljebb 50 km/h sebességgel, azt mondják, gyorsabb haladáshoz az egész autót át kellene tervezni –, a 2019-es Concorso d’Eleganza Villa d’Estén is ott volt, helyszíni tudósításunk egyik képén is szerepel.
Ez is érdekelhet:
https://roadster.hu/concorso-deleganza-villa-deste-2019/
(Fotók: Lane Motor Museum, Getty Images)
kétkerekű autó | autós videó | oldtimer | gyro-x | egyedi autó | veterán autó
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!