Árt az üzletnek, elriasztja a turistákat, korszerűtlen – lehet, de ettől még Finnország nyaranta öt hétre lehúzza a rolót, és esze ágában sincs változtatni ezen a tradíción.
Skandináviában zavarba ejtően magas az egy főre eső életvezetési iskolák száma. A dánok büszkélkednek a hyggével (közösségi ellazulás egy felettébb otthonos, pozitív környezetben), a svédek előhozakodnak a lagommal, a belülről fakadó mértékletességgel.
Aztán vannak olyan csodabogarak, mint a művészi szintre emelt kávészünetet jelölő fika (ejtsd: fijká), vagy a legújabb kori „északi összetett”, a kocogást szemétszedéssel ötvöző szabadidősport, a plogga.
Finnországról világszerte beugrik a szauna a művelt publikumnak, de van egy hagyomány, ami annak ellenére is eleven, hogy olykor már a finnek hátán is púp:
a nagy nyári leállás.
Finnország ugyanis nyaranta öt hétre lehúzza a rolót. Zárva vannak a boltok. Nem dolgoznak a hivatalokban. Leállnak a gyárak. A hokisok nem húznak korit. Nem nyitnak ki az éttermek. Viszlát a nyár végén!
Egészséges egyensúlyt tartani munka és szabadidő közt elidegeníthetetlen része a finn társadalomnak, úgyhogy minden nyáron jó időre a feltöltődés lesz a főszereplő. És ez nagyon is érződik a gyakorlatban: lehetetlen mítinget tartani, még egy sima találkozó sem nagyon jön össze, sőt ,még egy e-mailre sem igazán válaszolnak júliustól augusztus elejéig.
Azért az elmúlt években egyre élénkebb vita bontakozott ki a szép hagyomány körül. A Nagy Nyári Leállás egyértelműen rontja a versenyképességet és a termelékenységet, az öt éve Finnországban élő brit vállalkozónak, Chris Moore-nak például megvan a véleménye róla.
„Én egyáltalán nem tartom. A britek jellemzően egyhetes szabadságokat vesznek ki az év folyamán, és ha egy kollégával egyszerre mennél szabira, sokszor másik hetet kell keresned – festi le a felénk is elterjedt gyakorlatot Moore.
– Itt júliusban, és még augusztusban sem lehet döntéseket hozni vagy üzleteket kötni. Mindenki kiteszi a zárva táblát, és eltűnik a kunyhójában.”
Az üzletember startupok beindításával foglalkozik, érthetően frusztrált nyaranta, miután látja a szárnyaikat boncolgató cégek szenvedését. Egy fecske nem csinál nyarat, Moore viszont úgy érzi, az extra nyári szünet nagyon mélyen érinti a finn gazdaságot, és igaza is van. A Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium tanulmánya szerint már egy kis változtatással is 200 millió euró pluszt juttathatnának a turisztikai szektorba.
Matti Roitto, a Jyväskyläi Egyetem PhD-hallgatója tovább elemezné ezt a kérdést: „Minden évben egy csomó cikket olvashatunk arról, hogy jönnek a turisták, mindent zárva találnak, nincs hol enniük, nem vehetnek igénybe szolgáltatásokat.
Finnország éppen a főszezonban mutatja egy csúnyább oldalát, amivel lemondunk a turistákról.”
Jóllehet, a hagyomány szinte összeegyeztethetetlen a modern élettel, az eredete messzire, még a mezőgazdasági alapú Finnországba nyúlik vissza. Az egyik magyarázata a heinäkuu, azaz szénarakás, amikor az emberek kivonultak a mezőre, és összegyűjtötték a télire való szénát.
„Ez óriási közösségi erőfeszítést igényelt, mert kulcsfontosságú volt a hosszú téli hónapok átvészeléséhez – magyarázza Roitto. – Gyakran az egész közösségnek ezen kellett dolgoznia, vagyis felfüggesztettek minden más tevékenységet. Még az iparosodás kezdetén is levonultak vidékre dolgozni az emberek, így indult el a mai napig is élő tradíció.”
Azóta fokról fokra átalakult a hagyomány, egyre kevésbé a vidéki munkáról szólt, és egyre inkább a kikapcsolódásról, a természetbe vonulásról, a családra szánt időről.
„Része lett a közös identitásunknak, elsősorban mint az egymással törődés ideje” – összegez a kutató.
Vidéken még ma is lelkesen gyűjtik a szénát, miközben önkéntesek ételt és italt osztanak, de a hagyomány a városokban is él, Helsinki Tuomarinkylä városrészében például minden évben több százan segítenek egy kijelölt napon.
Létezik más, az előzőt kiegészítő magyarázat is. Eszerint egyszerűen a finnek igyekeznek maximálisan kihasználni a legmelegebb hónapot, a júliust két hosszú tél között. Nemigen válogathatják meg, mikor töltődjenek fel napfénnyel: akkor teszik, amikor lehet.
Roitto mintha egyszemélyben összefoglalná Finnország álláspontját a kérdésben: látja a nagy szünet hátrányait, de érti, miért annyira fontos, és nagyon élvezi a bezárt Finnország atmoszféráját. Úgyhogy születhetnek róla tanulmányok, rendezhetnek akár vitaesteket is, a jó finnek továbbra is kiteszik majd a zárva táblát nyaranta.
Ez is érdekelhet:
A skandináv dizájn után a skandináv életfilozófia is meghódítja a világot? Bemutatjuk a lélek IKEA-bútorát, a lagomot.
finn | pihenés | nyár | elvonulás | nyári szünet | finnország
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!