2019-ben jó néhány étteremben szemezgettünk az étlapról, akadt köztük hazai és nemzetközi ízekre építő, illetve ezeket vegyítő hely is. Most azokat választottuk ki, ahol inkább a magyaros vonallal alkottak nagyot, és amelyek mindegyikében remekül éreztük magunkat. És persze jókat ettünk.
Szabadság Bisztró
Börtönként indult, majd nagypolgári kávéházként a 20. század eleji írók törzshelyének számított, hogy aztán mindig helyt adjon valamilyen formájú vendéglátásnak az elmúlt száztizenhét évben. Ez volt és ez lett a Szabadság Bisztró,
amely az egykori Liberté helyén az április végi soft opening után teljes üzemben működve hangulatában, gesztusaiban és tempójában a polgári miliőt idézi, miközben a modern felfogásra is figyel.
Rövid megfigyelésünk eredményeként annyi máris feltűnt, hogy szeretnek játszani a textúrákkal, nem csupán az ételeket, hanem az enteriőrt illetően is. A századfordulós hangulathoz passzoló klasszikus berendezések modern dolgokkal keverednek, így egy emberközeli, otthonos helynek mondanánk a Szabadság Bisztrót.
A szó jó értelmében a régimódi vendéglátásban hisz, és nem engedi unatkozni a vendéget: könyvespolc, szépirodalmi ajánlások, friss sajtó, hétvégenként a bundáskenyéren túlmutató, összetett reggeli (angol, tapas, magyaros), napközben Quick Lunch, esténként pedig élőzene tesz azért, hogy néha újra kicsit nagypolgárian éljünk.
Vendéglő a Kisbíróhoz
Csendben teszi a dolgát. nem zajos, nem hangos, mégis megbízható, stabil gasztropont, ahol a hagyomány szó nemcsak marketingfogás, hanem a hely DNS-ének része. A Kisbíró azért különleges, mert különböző élet- és ételfelfogású generációk is könnyedén közös nevezőre juthatnak.
A hely másik különlegessége Bíró Lajos, akit ugyan nem láthatunk mindig az étteremben, de ha ott van, az rendszerint nagyon üdítő. Kétségtelenül ő a hazai gasztroszcéna legeredetibb előadója, igazi stand upos, aki tele van jobbnál jobb történetekkel.
Szeptemberben tizenöt évnyi közös alkotás után Varju Viktor séf távozott a Kisbíróból, és Tauber Áron személyében új arc érkezett a konyhai csapat élére. Mindez új fejezetet jelent, de az alapfilozófia nem fog változni, a magyar konyha klasszikusait továbbra is pimaszul fogják megközelíteni. Ahogyan eddig is, a Kisbíróban való létezés nemcsak ételekről szól – bár akár így is lehetne –, az egész sokkal inkább egy holisztikus életérzés, amibe beletartozik a hely szelleme, a jó borok okozta derű, meg a budai levegő.
Mátka
A Mátka egyszerre igyekszik két kapura játszani: vidéki kisvendéglők hangulatával csábítaná vissza azokat a magyar vendégeket, akik a vasárnapi húslevest inkább egy étteremben fogyasztanák el, másrészt pedig alternatívát szeretne adni azoknak a külföldieknek, akik egy helyen szeretnék nagy dózisban megkapni a modern, magyar konyha esszenciáját.
Konyhája sokkal elegánsabban hozza a magyar konyha ízeit, mint a legtöbb goulash-sal csalogató vendéglő a turistanegyedben. A húsleves például lassan sült csirkével, ress répával, és jól fűszerezett, kóser maceszgombóccal készül, a megszokott hortobágyi húsospalacsinta helyett pedig hortobágyi rétest kóstolhatunk előételként. Főételként választhatunk például rántott borjúszeletet, vajpuha kacsamellet, fogast vagy marha hátszínt.
Sokat gondolkoztunk azon, mikor és miért ülnénk be legközelebb a Mátkába, és több hétköznapi szituációt is találtunk. Az első helyre azokat a hétvégéket tettük, amikor nincs kedvünk főzni, a mama főztjéért pedig órákat kellene utaznunk. De szívesen eltöltenénk itt néhány órát borozgatással is, amihez egy bélszíntatárnál vagy hortobágyinál aligha kell jobb kísérő. És ne feledkezzünk meg azokról a hétköznapokról sem, amikor megveregetjük a saját vállunkat, és megjutalmazzuk a teljesítményünket egy remek ebéddel – főleg, hogy a Mátkában külön ebédajánlatból szemezgethetünk.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Sárosi Zoltán, Vendéglő a Kisbíróhoz, Baksa Gábor)
magyaros | vendéglő a kisbíróhoz | étterem | budapest | mátka | szabadság bisztró
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!