Tíz dolog, amit eddig nem tudtál az óceánok varázslatos világáról

Hiába fedik le a Föld felületének 70,8%-át, mindennél kevesebbet tudunk az óceánokról. Ép ésszel felfoghatatlan sötétség és mélység jellemzi a bolygó óceánjainak nagy részét. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a titokzatos, végtelen víztömegről.

• A Hold felszínéről is több a tudósok, kutatók információja, mint az óceánok világáról. A Holdon már több ember is megfordult, a Csendes-óceáni Mariana-árokban mindössze hárman jártak. A világ legmélyebb pontja több mint tizenegy kilométerre fekszik a tengerszint alatt.
• Az UNESCO szerint jelenleg körülbelül hárommillió hajóroncs lehet az óceánok, tengerek mélyén, beleértve a Titanicot, vagy Kolombusz Kristóf Santa Maria nevű hajóját is. Ebből egyenesen következik, hogy az óceánok mélyén több leletet és kincset találni, mint a világ múzeumaiban.
• 1997-ben rögzítették egy úgynevezett hirdofonnal a Nagy Bluggy (Big Bloop) hangot. Hiába gondolnánk, hogy a mélységben csend honol, ez cseppet sincs így: földrengések, víz alatti vulkánkitörések, állatok, sőt tengeralattjárók zajai adják össze az óceánok hangjait. A Nagy Bluggy sosem ismétlődött meg, és a mai napig nem tudják, mi adhatta ki magából az egymástól ötezer kilométerrel lévő hidrofonok által is ugyanolyan hangosan rögzített zajt. Ez a valaha rögzített leghangosabb óceáni jelenség, melynek eredete mai napig ismeretlen, csupán találgatni lehet. Hogy vajon egy jéghegytől, földrengéstől, vagy egy, a bálnáknál is hatalmasabb, ismeretlen tengeri élőlénytől származik, még kérdéses.

• Elég mulatságos, de a világ óceánjaira igazi kommentáradat érkezik, ugyanis van rá fórum, értékelhető a Google-on keresztül is. Vannak, akik Aquamant és a dögös sziréneket hiányolják, mások szerint traktorhangja van az óceánoknak, amelyek 4,6-os értékelést kaptak, közel tizenegyezer vélemény alapján.

• A világ leghosszabb hegyvonulatát sem a felszínen kell keresnünk. A Közép-Atlanti-hátság az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika között húzódik, és tízszer olyan hosszú, mint az Andok. Nagyon kevés helyen emelkedik ki a víztömegből, de Izland például egy ilyen hely, azt a szakaszt Reykjanesi hátságnak nevezzük. A rejtélyesség erre a lemeztektonikai képződményre is igaz: a Marsról vagy a Vénuszról is több az információnk.
• Mi történik, ha a hideg és a meleg áramlatok összeütköznek? Kialakulhatnak például gigantikus, tenger alatti vízesések. Közülük a legnagyobb – és így megelőzi a felszíni társait is – a Dánia-szoros (Denmark Strait Cataract) zuhatagja. A Grönlandi-tenger és a Golf-áramlat ütközik össze, és majdnem négyezer métert száll alá a jeges víztömeg. Sajnos mindez láthatatlan, de nagyon fontos szerepet játszik az óceáni ökoszisztémában.
• Annak ellenére, hogy a tengervíz emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt, halálos lehet, a fagyott víz kiolvadás után ihatóvá válik.
• Csak néhány éve bizonyították be, hogy az úgynevezett gyilkos hullám, vagy kóbor hullám mítosza mégis igaz. Ezek a hirtelen felbukkanó, az átlagos hullámoknál kétszer is magasabb és erősebb, vízoszlop-szerű jelenségek nyílt tengeri viharok esetében alakulhatnak ki, és pusztítóak lehetnek. Bár előfordulásuk igen ritka, az ötemeletes ház magasságát is meghaladó hullámoktól a tengerészek, hajóskapitányok sokkal jobban félnek, mint az óceánok csúcsragadozóitól.

• Nem azért kékek a tengerek, mert visszatükröződik bennük az ég – alapvetően kék a tengervizek színe. A víz a napfény színkomponensei közül a kékből veri vissza a legtöbbet, a többit pedig elnyeli. A vörös és narancs hullámhosszát a vízfelszín alatti első tizenöt méter víz nyeli el, ezért a fény kékebb megjelenést kap. Mélyebben a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül a zöld színkép is eltűnik, maradnak a lilák és kékek. Ezzel együtt a planktonok is befolyásolják a színét.
• Nemo-pontnak nevezik azt a területet, amely a legtávolabb helyezkedik bármely szárazföldtől. Ezen a misztikus helyen négyezer méter mély az óceán, és egy valóságos űreszköz-temetőt találni odalent. Mivel azon a környékén a legkisebb az esélye az ütközésnek, sok feleslegessé vált vagy veszélyes űreszközt irányítanak oda. Ott nyugszik a MIR űrállomás is.

Ez is érdekelhet:

A fiatal holland zseni, aki megmenti az óceánokat – Boyan Slat és az Ocean Cleanup sztorija

Ha a műanyagevő enzim nem működik, még mindig bízhatunk a The Ocean Cleanup csapatában, hogy megmentik a bolygót.

(Fotók: Unsplash)

óceán | érdekességek | geológia | föld | az óceánok világnapja | tenger

Rendeld meg a Roadster magazin 17. számát!

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!