Egy igazi ikontól búcsúzunk.
Kilencvenhárom éves korában, szeptember 23-án elhunyt Juliette Gréco, a francia sanzonok madame-ja, Léo Ferré, Jacques Prévert és Serge Gainsbourg dalainak előadója. Az énekesnő szerettei körében tért végső nyugalomra a délkelet-franciaországi Ramatuelle-ben lévő otthonában.
Gréco első dalszövegét Jean-Paul Sartre írta, az ötvenes és hatvanas években pedig a L'accordeon, a La Javanaise és a Deshabillez-moi című sanzonok tették világhírűvé. Juliette Gréco 1927-ben született Montpellier-ben, viszontagságokkal teli gyermekkor, elvált szülők és egy abúzív anyuka jutott a francia kislánynak, majd a háborúban csak kiskora miatt nem deportálták. A háború után színikurzusokra járt, volt néhány színpadi szerepe és rádiós előadása is.
Hamarosan megismerkedett a vad ifjúság Saint-German negyedi bohémjaival; olyan barátai voltak, mint Boris Vian, Albert Camus és Jean-Paul Sartre, aki az első dalszövegét is írta.
Barátai biztatására kezdett énekelni: dalainak a zene mellett a szöveg is erőssége volt, ezeket többek között Raymond Queneau, Boris Vian és Jacques Prevert jegyezte, és közülük többet Joseph Kosma zenésített meg. 1951-ben megjelent első albuma, amelynek legnagyobb slágere a Je suis comme je suis (Vagyok, aki vagyok) és a Je hais les dimanches (Gyűlölöm a vasárnapokat) lett.
Grécóra Hollywood is felfigyelt, olyan filmes nagyágyúkkal dolgozott együtt, mint John Huston és Orson Welles. Welles-szel például a Richard Fleischer által rendezett Crack in the Mirror (1960) filmben látható.
A hatvanas évek elején hazatért, pályáján ettől kezdve a sanzon élvezett elsőbbséget, bár 1965-ben nagy sikert aratott a Belphégor című, akkor induló televíziós sorozatban, amelyet Magyarországon is bemutattak. Ezután Serge Gainsbourggel kezdett együtt dolgozni, a közös munkának rengeteg sláger lett az eredménye, ezek közül is kiemelkedett az 1963-ban felvett La Javanaise.
A siker ellenére a színésznő egyre mélyülő depresszióval küzdött, 1965-ben öngyilkosságot is megkísérelt. A hatvanas évek végén ismét teltházas koncerteket adott, világkörüli turnékra indult, majd megszületett egyik legnagyobb slágere, a Deshabillez-moi (Vetkőztess le) című dal.
Az örökifjú énekesnő 2004-ben legendás koncertet adott a párizsi Olympiában, és még a nyolcvanhoz közel is vállalkozott világ körüli turnékra. Új műfajokban is kipróbálta magát, készített dzsesszlemezt, és brazil zenészekkel is dolgozott együtt, Budapesten pedig majdnem fellépett 2016-ban, a Müpában, csak sajnos egészségügyi okokból le kellett mondania.
Juliette Gréco hazájában konkrétan intézménynek számít: kitüntetéseinek se szeri, se száma, a Becsületrendet 1984-ben vehette át, öröksége pedig óriási.
Nyugodjon békében!
Ez is érdekelhet:
greco | sartre | müpa | montpellier | dalszöveg | franciaország
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!