A Karib-térség sok felfedező egyik nagy álma, ahol a hedonizmus, a latinos életmód és a dézsából öntött napsütés találkozik egymással.
A popkultúrát is megannyiszor megihlető közép-amerikai régió még egy földgömbön is hatalmas távolságra terül el az öreg kontinenstől, pedig közben nem is gondolnánk, hogy a karibi szigetek mintegy harmada európai tengeren túli terület, néhány helyre pedig akár egy mezei személyi igazolvánnyal is eljuthatunk. Lássunk most néhány népszerűbb, szemrevalóbb célpontot közöttük.
Kajmán-szigetek
Az Egyesült Királyság tengerentúli területe három szigetből áll, a lakosság zöme ugyanakkor Nagy-Kajmánon él, amely háromszáz kilométerre található Kubától. Legnagyobb városa a huszonnyolcezres Georgetown, amelynek saját nemzetközi repülőtere van, és amely óceánjárókat is előszeretettel fogad.
A Karib-térség egyik legmagasabb életszínvonalú szigetéről beszélünk,
egy igazi offshore-paradicsomról, ahol a pénzügyi szektor mellett a turizmus is virágzik. Így érthető módon többször is felmerült az, hogy a sziget jelentős bevételi forrásai miatt akkor is megállna a lábán, ha függetlenedne az Egyesült Királyságtól. De ez egyelőre még nem történt meg. A sziget első telepesei egyébként Skóciából érkeztek, ma ebből már keveset érzünk, ugyanis angol, kanadai, amerikai, jamaicai és más karibi érkezők igazán színessé tették a szigetvilág lakosságát.
A Kajmán-szigetek látszólag egy sík vidék, valójában viszont
egy tenger alatti hegység, a Kubáig húzódó Cayman Ridge csúcsaiból áll, amelyeket csodás korallszirtek öveznek,
és mindössze pár méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Így az itteni látványvilág ízig-vérig hozza nekünk azt, amit a Karibi-térségben a filmekből és az útikönyvekből megszokhattunk.
Szent Márton-sziget
Avagy franciául Saint-Martin, hollandul pedig Sint Maarten. Merthogy a sziget déli része holland külbirtok, az északi pedig Franciaországhoz tartozik.
Mintegy nyolcvanezer ember él itt, Puerto Ricótól úgy háromszáz kilométerre; az összlakosság és az összterület is mondhatni baráti módon van elosztva a két nyugat-európai ország között, amelyek már 1648 óta osztozkodnak a karibi ékszeren.
Érdemes még megemlíteni a sziget északi-nyugati partjainál található Grand Case-t, amely kiváló éttermeiről és beach bárjairól híres,
egyes szakértők szerint ez a kis falu a Karibi-térség egyik legfontosabb gasztronómiai központja.
A Kajmán-szigetekkel ellentétben Szent Mártonnak az északi és déli oldal is igen dombos, látványos hegycsúcsok gazdagítják.
A két térség között pedig egy völgy terül el, ahol a lakosság zöme él. Ha itt járunk, a helyi túraútvonalak révén érdemes felfedeznünk magunknak a pompás erdőket és karibi hegyvilágot is.
Guadeloupe
A francia külbirtok a Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Montserrat és Dominika mellett terül el, keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Karib-tenger mossa partjait.
Guadeloupe öt szigetből áll, a lakossága pedig jelentős: mintegy négyszázezer ember él itt. A helyiek főleg turizmusból, valamint banán- és cukornádtermesztésből élnek, ebből egyenes ágon következik az is, hogy virágzik a rumkultúra. A két nagy sziget városaiban
hangulatos színekkel, illatokkal és ízekkel kecsegtető helyi kereskedők lepik el a helyi piacokat,
amelyek hétvégén és a hétköznapokon egyaránt várják a vásárolni kedvelőket friss portékájukkal.
Guadeloupe-on összesen nyolc repülőtér található,
a Pointe-à-Pitre repülőtér nemzetközi járatokat is fogad, kisgépek pedig Saint-François-ban is leszállhatnak.
A szigetek közötti ugyanakkor nagyon népszerűnek számítanak a menetrend szerinti hajójáratok, amelyekkel Les Saintes, Marie Galante, Îles de la Petite Terre, valamint La Désirade szigetek mindössze egy-két órán belül elérhetőek.
Montserrat
A festői brit szigetet több természeti csapás is sújtotta az elmúlt évtizedekben: 1989-ben a Hugó hurrikán, 1995-ben pedig a Soufriere vulkán miatt kellett újraalkotni a helyi infrastruktúrát és épített örökséget. A kilencvenes években a vulkánkitörések rendszeressé váltak, mígnem 2006-ban összeomlott a vulkán lávakupolája, és egy közel háromcentis hamuréteg szállt rá Old Towne és Olveston településekre.
A helyet hosszú ideig a karibi smaragdszigetként emlegették ír hagyományai, valamint Írországra emlékeztető partvidékei miatt.
Montserrat a kilencvenes évek természeti katasztrófái után ismét zöldben pompázik, az új repülőtér pedig 2005. július 11-én fogadta az első kereskedelmi járatot. Montserrat új fővárosa Little Bay lett, ahol felhúztak egy új kikötőt távol a vulkáni tevékenység ütőzónájától.
A sziget lakói 1998-ban részesültek azokban a jogokban, amelyekkel az Egyesült Királyság állandó lakói rendelkeznek, 2002-ben pedig a karibi lakók teljes jogú brit állampolgárokká váltak.
Curaçao
Hollandia társult állama a venezuelai partok közelében terül el.
A sziklás északi partot erős tengeráramlatok nyúzzák, a déli partnál viszont a víz nyugodt, homokos öblei igazi turistalátványosságok.
A déli parttól található mindössze ötven-száz méterre a híres kék perem, ahol a tengerfenék több mint hatvanméteres mélységbe ér le, és csodás búvárkodási lehetőséget kínál.
A sziget fővárosa Willemstad, amelynek városképét és építészetét a középkori spanyol építészet határozza meg, amely gazdagon keveredik a holland stílussal.
Egyedülálló építészeti egysége miatt a belvárost és a kikötő festői bejáratát az UNSCO világörökséggé nyilvánította.
Nem is csoda, elnézve a sziget székhelyét, a szorosan egymás mellé rendeződő, hangulatos, színes házakat, olyan érzésünk támad, mintha egy holland vagy dán kikötővárosban kalandoznánk.
A KLM légitársaság 2012 óta járatokat indít Amszterdamból Curaçaóra, emellett tisztességes karibi szigetként több kikötővel is büszkélkedik, amelyek magánjachtokat, utasszállító óceánjárókat és teherhajókat is egyaránt fogadnak.
Ez is érdekelhet:
Feröer természeti és építészeti adottságaiban, valamint hangulatában is hozza nekünk az izlandi életérzést.
tengerentúli terület | karib térség | nagy sztori | franciaország | Nagy-Britannia | hollandia
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!