Számos meghatározó alakja, hivatkozási pontja van a magyar világzenének, az egyik közülük egyértelműen a bő húsz évvel ezelőtt hazánkba érkezett Saïd Tichiti és zenekara, a Chalaban. A marokkói alapokra építkező együttes egy különlegesnek ígérkező estén, november 7-én a Müpa Fesztivál Színházában csíphető el.
A Chalaban eredetileg egy dal címe, amelyet a rossz szellemek kiűzésére használtak a gnawa törzsnél. A fekete-afrikai és az iszlám zenei világ ötvözéséből született gnawa zenét ma már Marokkó sokrétű kultúrájának részeként tartják számon, és az 1990-es évektől kezdve egyre többször bukkant fel nyugati zenei projektekben is,
magyarországi meghonosítása pedig szinte egy az egyben Saïd Tichiti és zenekara, a Chalaban nevéhez fűződik.
A Marokkóban született Saïd párizsi tanulmányait követően, 1998-ban költözött Budapestre, majd alig egy év múlva, magyar és marokkói zenészeket maga köré gyűjtve megalapította zenekarát, a Chalabant.
Az ezredforduló évében megjelent debütáló albumukat, a Nomad-ot azóta öt másik követte, a legutóbbi 2017-ben. A berber, arab és fekete-afrikai zenei hagyományokat ötvöző Gleimim Saïd szülővárosáról kapta a nevét, és egyben a muzsikus gyökereinek is emléket állít.
„Én egy nagyon zárt kultúrából jöttem, korábban leginkább csak a marokkói zenei hagyományokat ismertem. Itt rengeteg zenét fedeztem fel a kárpát-medencei zenei világtól a táncházakon és a balkáni muzsikán át a dzsesszig” – mesélte tavaly a Müpa Blogon. Ez a fajta sokszínűség pedig remekül jellemzi a Chalabant mint zenekart. Az együttes tagjai, jöjjenek bárhonnan, valahogy mindig megtalálják a közös zenei nyelvet. Saïd szerint ennek az alapja egyrészről a kölcsönös tisztelet, amivel egymáshoz és egymás kulturális örökségéhez állnak, másrészről a nyitottság, amivel teret és lehetőséget adnak az újdonságok kibontakozásának.
„A Chalabanban az az egyik legszebb dolog, hogy ebben a közös térben marokkói alapokon, de sok más kulturális hatást alkalmazva hozunk létre valami egészen újat” – fogalmaz Saïd.
A november 7-i koncerten többek közt ezt a nyitottságot és multikulturalitást ünnepli a zenekar, miközben az eddigi hat lemez tarka világába is betekintést nyerhetünk.
Az ünnep természetesen nem lenne ünnep különleges vendégek nélkül. A zenészcsaládban felnőtt guineai gitáros-énekes, Moh Kouyaté neve ismerős lehet azoknak, akik figyelemmel kísérik a Womex világzenei expo eseményeit. Kouyaté helyi mesterektől tanulta el a zenélés csínját-bínját, majd ezt ötvözte az őt Európában ért hatásokkal.
Zenéjében Nyugat-Afrika ritmusai és a Mississippi-delta hangjai találkoznak a dzsessz és a funky elemeivel. Mellette két ifjú tehetség is feltűnik majd a színpadon: Emma és Naïm Tichiti édesapjuk példáját követve komolyan foglalkoznak a zenével: Emma csellózik, míg Naïm a bécsi zeneakadémián tanul hegedülni.
Bár alapvetően klasszikus zenét játszanak, rengeteg műfajt hallgatnak, és az utóbbi időben – tán enyhébb apai sugallatra is – elkezdtek a marokkói zenével is foglalkozni. Saïd pedig nem titkoltan azt reméli, nemsokára nemcsak egy-egy dal erejéig, de állandó tagként is részesei lesznek a Chalaban családnak.
Bővebb információk és jegyek itt.
(Fotók: Csoszó Gabriella, Posztós János, Müpa)
koncert | müpa | ajánló | világzene | program | Chalaban
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!