A BudaPrés cider családi vállalkozás, sok szívvel, kisérletezéssel, buborékkal és még több almával. Elmondhatjuk, hogy kisüzemi sörökben és borokban, habzókban is igencsak széles már a hazai kínálat, de a cidereknél ez közel sincs így. Ráadásul szépen félre vagyunk informálva arról, hogy mi is ez az ital. Megkóstoltuk a BudaPrés négy első italát, és örömmel konstatáltuk, hogy meg is találtuk a jövő nyári hűsítőnket. Persze csak ésszel, mert hiába itatja magát, hiába tűnik decensnek... sunyin édesget magához!
Valamikor a 2007–2008 környékén jártunk, amikor a szórakozóhelyeken, egyetemi bulikon elkezdték promotálni a háromdecis sárga és nagyon édes alkoholos frissítőket. Nem volt sem rum-, sem vodkaalap, de szén-dioxid és gejl, almás-körtés aroma igen. A pultosok vállvonva azt mondták, valami almás "cíder", olyan erős, mint a sör, de ízre hasonlít a gyerekpezsgőre. Nem volt túl csábító az ajánlat, de végül itthon is megtalálták a célközönségüket, egyre több ízzel szálltak be a versenybe: erdei gyümölcs, cseresznye, mézes verziók..., tehát legalább névről megismertük az italt. Aki viszont járt már az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban, és kóstolta az ő verziójukat, bizonyára rácsodálkozott. Különösen a francia változatra, ami jellegéből fakadóan sokkal közelebb áll a legfinomabb pezsgőkhöz, mint egy cukros üdítőhöz.
Haberl Dániel szoros viszonyt ápol a borral, tanulmányait is ilyen témában folytatta, konkrétan bormarketinggel szeretett volna foglalkozni. Elvégezte a WSET felsőfokú kurzusát, és rengeteg vezetett kóstoláson vett részt. Először az osztrákokhoz ment tanulni, végül pedig Angliában kötött ki, ahol marketinget tanult. További borászati ismeretekért pedig Etyekre, a Haraszthy Pincészethez, illetve az egri St. Andreához csatlakozott.
Mindkettő meghatározó tanulóműhely lett. Akkor szökkent szárba a szerelem az Etyeki-dombsággal. 2019-ben pedig ott tartunk, hogy édesapjával karöltve immár saját földjük is van Etyeken, amiből hamarosan családi borászat növi ki magát – de a területen bizony a tőkéket felváltották az almafák . Fák, melyek Angliából érkeztek, fák, melyek hamarosan a BudaPrés cider italának nyersanyagát adják.
Tehát Dániel és édesapja, Péter, a nagy boros debüt előtt úgy döntöttek, igenis van potenciál a ciderben, és szeretnék megmutatni itthon is, hogy ez egy elegáns, finom és elgondolkodtató ital, melynek készítése legalább olyan izgalmas, mint a szőlőboré, netán a pezsgőé. Fogyasztása pedig gurméélmény, pláne az első kortyoknál, a különböző változatok ízlelésénél.
A BudaPrés ideiglenes üzeme jelenleg Szigetcsépen van, a Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium tangazdaságánál. Ott történik a csoda, ott változnak a kézzel válogatott magyar almák ciderré. A folyamat valahogy így néz ki: egyenként leválogatják az almákat, átmossák, majd darálják őket. Ezután következik a héjon áztatás (fontos az időtartam, minél tovább áznak, annál intenzívebb az íz), majd a préselés, amiből megszületik maga az almalé. Ezt kell beoltani élesztővel, ez erjed szárazra, borszerű italt produkálva. Tartályba, hordóba kerül, és végül jön a palackozás, ahol szintén történnek még izgalmak, hiszen akár a pezsgőkészítésnél, lehetnek olyan tételek ciderből is, melyek a "méthode traditionelle" elvén készülnek: palackban is erjednek.
Jelenleg négy, kereskedelmi forgalmomban lévő BudaPrés cidert kóstolhattunk, természetesen szépen felépíte a sort, az alaptól indulva a legkomplexebb tételig. Szembetűnő a gyönyörű grafika (Laki Eszter munkája) és a címkézés igényessége: vannak domború részei, fényes és matt is találkozik rajta. Hiába a 0,33-as söröspalack-jelleg, az arculat inkább boros, ez a kettősség teszi játékossá a külcsínt.
A Kedvesem! alapciderrel kezdjük, ami a négyes legédesebb (ízvilágban, de technikailag még mindig száraz ciderről beszélünk), leggyümölcsösebb és ezzel természetesen a legkönnyebben fogyasztható darabja. Az az ital, amit egy családi grillezésen szívesen nyomunk a kezébe a borszerető nagyinak és a sörös egyetemista fiúnak is. Frissít és mosolyog, könnyed, tehát elég találó a Kedvesem! név is, ami a trójai mondakörhöz is kapcsolódik, de ezt a poént nem lőnénk le, a "kedvesem, alma, Trója" keresőszavak jó kindulási pontok lehetnek. Ez az első megalkotott tétel, büszkék rá, hogy az alap is ennyire minőségi és szerethető.
A pasztell mentás címkével érkező Tisztás a család kedvence, és nekünk is meggyőző volt. Kevesebb a cukor, ezáltal az alma érvényesül jobban, szinte robban, ahogy a buborékokkal találkozik. Romantikus elgondolás szerint épp olyan, mint amikor az árnyas erdőből kilépve egy tisztáson először melenget fel a napsütés. Szerintünk pedig jólesik legurítani.
Harmadik kóstolt tétel, a Birs? azonnal elárulja, hogy birsalmás ízesítésről van szó, vagyis esetükben ugye birsalma kerül az alaphoz. Igaz, eleve megosztó az ízvilág a fanyarság miatt, de nem kifejezett birsrajongóként is üdítő lehet az aromája. Nekünk a mesekönyves harsogó kifejezés jutott eszünkbe róla. Lehet, hogy egy estét végiginni vele sok lenne, de mindenképp megér egy próbát.
Ahogy a Felhős is. Itt is árulkodó a megnevezés: szűretlen cider, amiben benne hagyták a finomseprőt (ez palack alján összegyűlt üledék – elhalt élesztők – a másodlagos erjedésből, amivel természetes módon fejlődik buborék a palackban). Az angolok a szűretlen italokat cloudynak hívják, ez a kifejezés sokszor szerepel almaleveken is. Magyarul felhős... BudaPrés ciderben pedig merész és csontszáraz. Kicsit gondolkodósabb, a sorozat legkomolyabb tétele, de még mindig nem közelít a 0,7 l-es palackokban pihenő prémium vonalhoz. Az lesz a következő nagy dobás.
Addig pedig ideje lesz megismerkedni a márkával és italaikkal.
Ez is érdekelhet:
A kreatívcég két egymást követő évben is Red Dot-díjazott lett.
(Fotók: BudaPrés)
almabor | magyar vállalkozás | budaprés | etyek | gurmé | alma
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!