A Boeing egy legenda. És ehhez bőven elég, ha csak a 737-es modelljére gondolunk, amivel jó eséllyel mindannyian utaztunk, akik repülőre szálltunk az elmúlt ötven évben. Az ikonikus gép ma a világ legkeresettebb utasszállító repülője, pedig az évek alatt sokat változott: az ötvenüléses, regionális utakra tervezett modellektől egészen a több mint kétszázhúsz üléses, tengerentúli utazásokra kialakított gépekig több változata is megjelent. De hol indult ez a hihetetlen történet, és hogy született a modell, amiből már több mint 14 ezer darabot rendeltek?
Hiába a német bányamérnök apa és az európai felmenők, William Edward Boeing már a michigani Detroitban született 1881-ben. Eredeti vezetéknevét, a Böinget csak csapongó tanulmányainak utolsó állomása előtt angolosította: a svájci Vevey-ben töltött évek, és több amerikai állomás után a Yale Egyetem Sheffield Tudományos Iskolájában három évig koptatta a padot, aztán 1903-ban diploma nélkül távozott. Apja nyomdokaiba lépve faipari vállalkozásba kezdett, 1908-ban megalapította saját cégét, a Greenwood Timber Co.-t, a repülés iránti szenvedély azonban hamarosan teljesen új irányba terelte karrierjét.
A repülés iránti megszállottsága 1909-ben kezdődött, amikor részt vett egy nemzetközi kiállításon Seattle-ben. Akkor látott először repülőgépet, egy évvel később pedig már a Los Angeles-i Nemzetközi Légitalálkozón esedezett a pilótáknál egy tesztvezetésért. A sok elutasítást követően egy francia pilóta, Louis Paulhan rábólintott, végül még azelőtt távozott a találkozóról, hogy Boeing kihasználhatta volna az ígért repülést.
A kihagyott lehetőség adta az utolsó lökést a néhány évvel később elindult vállalkozásnak, amit ma úgy ismerünk, The Boeing Company.
W. Boeing 1915-ben ismerkedett meg az Amerikai Haditengerészeti Flotta főhadnagyával, Conrad Westervelttel, akivel még ugyanabban az évben Terah Maroney vezetésével egy Curtiss típusú hidroplánt tesztelhettek a Washington folyó felett.
A repülés élményéből Boeing és Westervelt fejében megszületett a terv: még jobb repülőt fognak építeni. Ehhez Boeingnek először meg kellett tanulnia repülőt vezetni, így első lépésként elvégezte a Los Angeles-i Glenn L. Martin Schoolt, majd rendelt magának egy TA modellt a Martin gyárból, és ezzel meg is kezdődött az első Boeing repülő tervezése.
A B&W Model I 1916. június 15-én repült először, letéve a világ legnagyobb repülőgépgyártó vállalatának első mérföldkövét – bár ezt akkor még maga Boeing sem sejtette. Egy hónappal később Westervelttel megalapították a Pacific Aero Products vállalatot, de Westervelt, miután a Haditengerészet a keleti partra szólította, le is mondott pozíciójáról.
Amerika első világháborúba történő belépését viszont már előtte érezte, így az ő kezdeményezésének köszönhető, hogy Boeing nemsokára a Haditengerészet hivatalos hidroplán-beszállítója lett, 1917-ben pedig a vállalat nevét Boeing Airplane Companyre változtatta.
A világháború végéhez közeledve a repülőgyártás leállt, így Boeing többek között bútorokat, fonográftokokat és csónakokat kezdett árulni. Nemsokára azonban az akkor még gyerekcipőben járó légipostában talált új lehetőségeket a vállalat számára: 1919. március 1-jén egy Boeing gép teljesítette az első légipostai kézbesítést.
Boeinget azonban a légiposta csábító lehetőségétől a repülőgépek tervezése iránti szenvedély elszólította: a tesztidőszak után felbontotta szerződését a kormányzattal.
„A légi levélszállítástól kezdve előre tekintettem az időben… arra a korra, amikor az utasok lesznek a legfontosabbak” – mondta.
Boeingnek igaza lett: az 1920-as évek végére Amerika rákapott a repülésre, és az egyre nagyobb bevételt jelentő utasok kerültek fókuszba. A repülőgépek tervezése és gyártása mellett Boeing visszatért a légifuvarozás üzletágába is – akkor már Boeing Air Transport név alatt, és egy víz- helyett léghűtéses Boeing 40A modellel folytatta a levelek kézbesítését, mely már két személy szállítására is alkalmas volt. A vállalat az első évben 1300 tonnányi levelet és hatezer utast szállított.
“Büszkeséggel és elégedettséggel tölt el, hogy mindössze tizenkét év alatt egy fiatal, kevesebb mint egy tucat embert foglalkoztató vállalatból Amerika legnagyobb gyárává nőttünk, mely kizárólag repülőgépeknek szenteli az idejét, és jelenleg közel ezer embert foglalkoztat” – nyilatkozta Boeing 1928-ban.
William Boeing vállalata folyamatosan vásárolta fel a légiközlekedéshez kapcsolódó vállalkozásokat, már szinte csak ő és cége uralta az eget a repülők gyártásától egészen a légiszállításig. Az amerikai kormányzat azonban közbelépett, és monopolhelyzet kialakításával vádolva Boeinget, elvették tőle a légifuvarozás lehetőségét, vállalatának felosztására kényszerítették.
Ennek hatására Boeing hamarosan lemondott elnöki pozíciójáról, eladta részvényeit, és bár nem sokkal később, 1934-ben a repülésben elért eredményeiért Daniel Guggenheim-díjjal tüntették ki, csak külső tanácsadóként segítette tovább korábbi vállalata munkáját.
A második világháború alatt még megélhette az első sugárhajtású repülőgép, a Dash–80 (a későbbi Boeing 707-es) modell bevezetését is, de élete hátralevő részében leginkább csak ingatlanfejlesztéssel és lótenyésztéssel foglalkozott, ezzel is mutatva azt a csodálatra méltó üzleti érzéket, tudást, koncentráltságot, amit csak a legsikeresebb vállalkozók tudhatnak magukénak.
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Getty Images, Boeing)
levélszállítás | usa | aircraft | második világháború | Louis Paulhan | Westervelt
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!