Elvárásainkhoz képest két henger mínusszal és több száz kiló plusszal érkezett hozzánk a BMW 230i Cabrio. Roadsternek túl sok üléses, középkategóriás kabriónak túl kicsi. Optimális választás vagy tévút?
Egy BMW, ha nem Z4-es vagy i8-as, legyen minimum 3-as sorozatú. Ez nem céges policy, hanem egy vélemény, amit hallottam, és amit valahol ott kell kezelni, ahol a „négyhengeres BMW nem BMW” tételt, amit nem is érdemes hosszasan cáfolni, csak annyit mondani: E30 M3 (ami ugye az első, és azóta is legvágyottabb M3-as BMW volt, négyhengeres motorral).
Az 1-esről átkeresztelt 2-es sorozat az alsó-közepesnek számító széria egyterű, kupé- és kabrióváltozatát jelenti, esetünkben utóbbit.
Élményre hangolt és/vagy nyitott tetős autóknál ritkán tesz rosszat az örömnek a kisebb tömeg és térfogat, a 230i Cabriónak tehát papíron alig rosszabbak az esélyei, mint egy roadsternek
– az ellen négy üléssel nincs esély.
Aztán viszont jöhet a fanyalgás: 1,65 tonnás össztömeg, ami rengeteg, és a háromliteres blokkra utaló típusjelzéssel szemben mindössze kétliteres, a korábbi 30i BMW-kel szemben nem hat, hanem csak négy henger. Élménygyilkos tények.
Szerencsére nem kellett a katalógusadatokra szorítkoznunk, az egyik legjobb kabriós időszakban, az ősz fagyos részét megelőző szakaszában kaptuk kézhez a 230i kabriót, mi pedig „élményautóval nem fogunk a városban rohadni” felkiáltással és tesztelői maximalizmussal indultunk kifelé a városból a nyitott tetős kocsikat igazán széppé varázsoló hosszan nyújtott, lapos formák helyett zömökebb, kompaktabb, de kellemesen arányos kocsival.
Négy henger nem hat, ez nemcsak matematikai tény, hanem a teszthét egyik tanulsága is.
252 lóerő és az 5,9 másodperces gyorsulás tiszteletet parancsoló, a hathengeres orgánum viszont hiányzik – értjük és részben támogatjuk az autóipari trendeket, ám ilyenkor erősebb a hiányérzet a downsizing és a kisebb, de turbós motorok iránti szimpátiánknál.
Azért nem nosztalgiázó sóhajokkal múlattuk az időt: kisebb hangélménnyel, de remekül teljesít a mélyről húzó motor, a váltó nemcsak automata, hanem manuális módban is gyorsan kapcsol, nem degradálja kényelmes, krúzolós utazóautóvá a 2-est, ami nagy kár is lenne, mert ilyen futóművel és hátsókerék-hajtással bűn csak kényelmesen gurulni ide-oda. Az autó vágyja a sebességet, és hát melyikünk merne egy 252 lóerős géppel vitatkozni…
A kupéhoz képest közel másfél mázsa a súlytöbblet, cserében merev karosszériát kapunk, nagy tempónál is abban a sávban jövőnk ki a kanyarból, amelyikben bementünk, ami sajnos nem minden nyitott kocsi közös jellemzője.
A kabriók korábban élménytöbbletért jelentős vagy kevésbé jelentős kompromisszumot követeltek. A BMW-nél nem rossz az arány: hátul persze szűkös a tér (nyugalom, egy kategóriával feljebb is az), a szerencsés első utas és a nála is sokkal szerencsésebb vezető egészen szélvédett térben élvezheti a napsütést, megvan a prémiumérzet, amit elvár az, aki egy BMW-t vesz, bármilyen sorozatú legyen is az.
Városban mozgékony, a vászontető okozta zsigeri félelmünket leszámítva könnyű vele parkolni éppúgy, mint dugóban araszolni, mehetünk vele autópályára, szerpentinre, jól fog teljesíteni.
Kisgyerekes, de kicsit vagányabb családoknak egyetlen autónak is megfelelő,
a minimum 280 literes csomagtartó ugyan nem nyeli el a babakocsit, egy kétüléseshez képest viszont akkora a tér, hogy a mindent tömörítve csomagoló roadstereseknek könnybe lábadhat a szemük.
Mennyibe kerül? – kérdezi végül kánonban a bennünk szunnyadó pénzügyes és a járókelők jó része, a kicsit vagányabb családokról nem is beszélve. Ezzel a motorral minimum 13,7 millió forintba. Népautó nem lesz, ha viszont prémiumkategóriás, a műfaj keretein belül sokoldalúan használható kabriót keresünk, érdemes számításba venni.
(Fotók: Donkó Péter)
kabrió | teszt | autóteszt | nagy sztori | bmw | bmw 2 cabrio
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!