Berlin hatalmasat újítana a közlekedésen, hogy csökkentse az autóforgalmat és a károsanyag-kibocsátást.
A német főváros szeretne egy lebegő mágnesvasutat (maglevet), vagyis egy olyan vasúti rendszert, ahol a hagyományos kerekek helyett mágneses mező hajtja a járműveket. Erre a technológiára jelenleg csak Japánban, Dél-Koreában és Kínában láthatunk példát, utóbbi helyen ráadásul épp német fejlesztéssel suhannak a vonatok.
Berlinben első körben egy öt-hét kilométeres tesztpályát építenének nyolcvanmillió euróból, amely egy éghajlatvédelmi alapból származik. Az egysínű pálya helyéről még nem született döntés, de oda építenék, ahol a tesztelési fázist követően is használható lesz.
A vonal, amely egy metróvonalnál gyorsabban és olcsóbban megépíthető, két éven belül debütálhat, de azt egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdődnek az építkezések.
A berlini „magrail“ a még futurisztikusabb Hyperloop előfutára lehet, mindkettő a mágneses lebegés technológiáján alapul. Egy mágnescsoport elemeli a vonatot a sínekről, és egy másik pedig mozgásba lendíti. Mivel csökken a súrlódás, nő a vonatok sebessége és csökken a zajszintjük. Emellett a berlini vonatok vezető nélkül működnek majd.
Nem ez az egyetlen maglev-projekt Európában: a lengyel Nevomo vállalat a Rete Ferroviaria Italiana olasz vasúti infrastruktúra-kezelővel közösen fejlesztett ki egy olyan mágneses vonótechnológiát, amely reményei szerint a meglévő vasúti pályákhoz is hozzáépíthető. A Nevomo szerint akár 550 kilométer per órás sebességet is el lehet érni vele.
Jelenleg Európa leggyorsabb vonatát szintén Németországban találjuk, az Intercity Express 3-as vonatok elérhetik a 330 kilométer/órát, ami a világlista harmadik helyére elég. A világ leggyorsabb vonata a sanghaji nemzetközi repülőtérről nyolc perc alatt az üzleti negyedbe érő mágnesvasút, amelynek csúcssebessége 431 kilométer/óra. Ehhez egyébként az épp Németországban kifejlesztett Transrapid technológiát alkalmazzák, amelynek a legújabb verziója már akár ötszáz kilométer/órás sebességet is lehetővé tesz. (A lista második helyen a szintén kínai CR400-as Fuhszing repeszt 350 kilométer/órával.)
Berlinnek már volt egyszer egy mágnesvasútja, amely 1984-ben indult kísérleti jelleggel, majd 1989 és 1991 között utasokat is szállított egy 1,6 km hosszú, három megállós vonalon. Célja az volt, hogy Nyugat-Berlinben áthidalja a berlini fal miatt keletkezett tömegközlekedési hiányt. A fal lebontásával azonban ezt is elbontották, hogy utat engedjenek a metróbővítésnek.
Sokan szeretnék, ha nagysebességű vonatok kapcsolnák össze az Európai Unió fővárosait, és nemrég készült el Kína első tengeren átívelő nagysebességű vasútja is.
(Forrás: Euronews, Matador Network, képek: Getty Images)
vasút | mágnesvasút | német | lebegő | maglev | vonat
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!