Eltöltöttünk egy ráérős és kiadós reggelivel egybekötött délelőttöt a Benedictben, bár legszívesebben maradtunk volna délután is.
Mivel a brunch két étkezés kombinációját jelenti, egy problémát máris zárójelbe rak: nem kell választani a reggeli- és az ebédmenü között. Viszont akár bevalljuk, akár nem, a kényelmes embereknek találták ki. Nincs „törvénybe iktatott” kezdési időpontja, kínálata a királyi Eggs Royaltól a lélekmelegítő levesen át a kókuszos müzliig több oldalnyi étlapot megtölthet, lazasága pedig lehetővé teszi, hogy annyit szánhatunk rá, amennyit csak akarunk.
És ha már idő.
Legtöbbünknek a minőségi idő fogalma azokat a zavaró tényezők nélküli lekötött pillanatokat jelenti, amikor teljes mértékben a körülöttünk lévő(k)re tudunk koncentrálni, legyen az családi vagy baráti találkozó, netán üzleti megbeszélés.
Egy kellemes légkörű brunch is ilyen, hiszen lesik minden kívánságunkat, egymás után érkeznek a jobbnál jobb fogások, miközben nyugodtan tudunk a másikra figyelni.
Ehhez az életérzéshez ad hangulatos hátteret a budapesti Marina-parton szinte napra pontosan egy éve megnyitott Benedict, amely a karnyújtásra lévő Dunának és a – most – őszi színekben megfestett békés tájnak hála egyedi panorámával is csábítgat.
Férfias falatok nem csak férfiaknak
Az évek során úgy alakult, hogy a reggelizés műfaját inkább a nőkhöz kötötték, mintsem a férfiakhoz. A Benedict próbál ezen változtatni: már az enteriőrből is kiderül, hogy elegáns, „férfienergetikus” helyre nyitottunk be, ahol fátyolfelhőn andalgó unikornisok helyett az 1930-as évek világa kel életre a falakon, az ablakon egy pipázó férfi portréja üdvözöl, az étlapot fellapozva markánsabb ételek mutatják meg magukat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy kizárólag éhes férfiak foglalhatnak asztalt, sőt: azt a bizonyos energiát a nők is megérzik.
Az ablaküvegre felfestett férfi sziluettje amúgy nem másé, mint Lemuel Benedict New York-i brókeré, akinek lényegében a reggelik királyát köszönhetjük.
Az ő kérésére állította össze és rakta fel az étlapra a Waldorf Astoria séfje a józanító tojásos jóságot, az Eggs Benedictet. A Marina-parti Benedict koncepciója erre a 19. századi végi történetre lett felhúzva, miközben a reggeliző több pontján megidézi a korszellemet és a brókerhez köthető relikviákon (kalap, sétapálca, írógép) át az egyedi és sehol máshol nem látható tapétáig lélekben megpróbál visszarepíteni a boldog békeidők világába.
Több mint hivatás
– Előtte À la carte étteremként működtettük a helyet, aztán rezonálva a piac rezgésére, átváltoztattuk reggelizővé. Iszonyatosan sok munka áll mögöttünk, hiszen bár a lokációnk remek, mégis egy külső kerületben vagyunk, ahová úgymond el kell jönni. Nem a turistákra építünk, ritkán esnek csak úgy be a környéken bóklászók – még nyáron, a Duna-part vonzása ellenére sem. Éppen ezért olyan élményt kell nyújtanunk, hogy a vendég magától térjen vissza, és hozza el a családját is. Ez pedig már az ételek, a hangulat és a szerviz feladata. Nagy kihívás, és jóval keményebb feladat így, mintha a belvárosban lennénk, mert nem elég csak kiszolgálni, minden vendégért egyesével meg kell küzdeni. Ennek érdekében például – egy desszert kivételével – valamennyi étel helyben készül.
Kerüljük az ételpazarlást: megtörtént már, hogy a megmaradt céklából céklakaviárt csináltunk. A konyhai személyzet elképesztő dolgokat tud művelni, és élvezik is a munkát; játszanak, kísérleteznek, ez a hangulat pedig azt hozza ki belőlük, hogy amikor a vendég megkapja a rendelését, gyakran rácsodálkozik, hogy wow, itt meg mi történt?! – avat be csillogó szemekkel a háttérbe a Benedicttel régi álmát megvalósító Poór Csaba tulajdonos, aki még egy Croque Monsieur-vel kapcsolatban is olyan szenvedélyesen tud mesélni, mint ahogyan annak idején Mr Benedict lelkesedhetett a nyomott áron beszerzett értékpapírokért.
Törődés, szivar, jóga
Ami a kiszolgálást illeti, érezhetően lelke van az egésznek, darálás helyett az odafigyelés jön át és mint kiderült, nagyon adnak a visszajezésekre. Minden egyes vendéggel összekapcsolódnak, miközben a visszajárókkal már közelebbi viszonyt alakítanak ki – ennek tükrében talán nem meglepő, hogy hétvégenként csak jóval korábbi foglalással lehet asztalhoz jutni.
Egyébként rendezvények szervezőjeként és házigazdájaként tematikus esteknek is otthont ad a Benedict, legyen szó szivarsommelier által vezetett szivarklubról, élő podcastfelvételről vagy jógaestről. Nyáron esténként is nyitva tart, olyankor bárként működik és rendelkezésre áll a terasza.
Az eredeti a legjobb
Hála az égnek, rengeteg fővárosi étteremben lehet jót enni, ám kevés helynek van története, vagy egyfajta miliője, ahol a kiszolgálás, étel, hangulat hármas ennyire együttáll. A belerakott munkát és a szenvedélyt a vendégek is egyből megérzik, nem csupán a kolbászos lecsó illatával vannak így.
Természetesen a Benedict követi a zöldségek és a gyümölcsök szezonalitását, a konyhában mindig minden fogást frissen, az adott évszakhoz igazítva álmodnak meg. Most éppen az őszi-téli étlapból lehet szemezgetni, úgyhogy a tök, a mák, az alma, a szilva, vagy a fahéj több tételben is felbukkan.
A király persze mégiscsak az Eggs Benedict, elvégre a hely signature ételéről van szó.
Külön a kedvéért egyedi logóval ellátott, mutatós tányéron érkezik és receptjét tekintve majdnem teljesen megegyezik a névadó által kívánt eredetivel. Nyilván helyben rakják össze, viszont kalács vagy pirítós helyett klasszikus angol muffinnal. A séfszifonnal készült habot a frissesség érdekében közvetlenül tálalás előtt varázsolják rá, amivel ugye sietni kell, nehogy szétfolyjon az igen laktató ételköltemény.
Mit ne mondjunk, rendesen megadják a módját és még fokozni is tudják.
Az otthon csak bajosan elkészíthető buggyantott tojást ugyanis egy abszolút unikális fogásként – házi füstölt padlizsános raguval és savanyított lilahagymával kiegészítve – megpróbálták feldobni, úgyhogy gondolva egy merészet, kirántották az egészet! Mivel sehol a városban nem lehet ilyen verziót kapni, akár második signature ételként is büszkélkedhetnének vele, elég csak megemlíteni a magyar ember és a rántott dolgok köztudottan bensőséges viszonyát.
A visszafogottabb gasztrokalandozóknak remek választás a bőséges angol reggeli, netán a klasszikus francia töltött bundáskenyér, mint ahogy a füstölt lazacos Eggs Royal vagy a roppanós virsli is képes kitölteni a délelőttöt.
A későn érkezők kedvéért fokozatosan rácsempészték az étlapra az ebédjellegű fogásokat (tészták, levesek), az édesszájúaknak pedig kvázi teljes értékű reggeliként a banánkenyeret érdemes választaniuk, ami egy szépen díszített, kellemesen édeskés, szirupos és gyümölcsös puha ínyencség igazi banánnal. Érdemes miatta (is) visszatérni.
(Fotók: Kőrösi Tamás)
budapest | eggs benedict | marina-part | Benedict | reggeli | nagy sztori
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!