Teljesül Christo álma: elkészült a tervei alapján a párizsi Diadalív becsomagolása hétfőn.
A tavaly elhunyt bolgár származású művész hatvanéves terve vált valóra a párizsi Diadalív becsomagolásával. A július óta folyó, hétfőn befejeződött munkához 25 ezer négyzetméter újrahasznosított anyagot használt a kilencvenöt főből álló csapat.
Christo és francia felesége, Jeanne-Claude – aki 2009-ben hunyt el –, 1962-ben kezdett el dolgozni a Diadalív becsomagolásának tervein. A művész annak idején egy fotómontázst is készített arról, hogyan képzeli a megvalósítást, de mivel úgy gondolta, sohasem adnának rá engedélyt, lemondott a tervről.
Aztán 2017-ben, egy kiállítása kapcsán felelevenítette a gondolatot, és a párizsi városvezetés, valamint a műemlékvédelem is áldását adta rá.
Vladimir Javacsev, a művész unokaöccse, aki a munkálatokat felügyelte, elmondta: nagyon figyeltek arra, hogy mindent Christo elképzelései szerint csináljanak. A 14 millió eurós (4,8 milliárd forintos) projektet teljes egészében Christo előkészítő tanulmányai – rajzok és modellek – eladásából fedezték. A művész halála előtt elmondta, hogy tizennyolc hónapot töltött a projekt részletes terveinek kidolgozásával.
A becsomagolt Diadalív hivatalos megnyitóját szeptember 18-án tartják. Október 3-án kezdik meg a mű elbontását.
Unokaöccse szerint a művész és felesége abban hitt, hogy munkájuk végsősoron a szabadságot jelképezi. Vince Davenport, Christo egyik mérnöki tanácsadója, aki harmincöt évig dolgozott vele, elmondta: "Az ő projektjeivel kapcsolatos különleges kihívás az, hogy egyedülállók, korábban nem csináltak olyat, és soha többé nem is fognak".
Christo Hriszto Javacsev néven született Bulgáriában. Tanulmányait 1952 és 1956 között a szófiai Képzőművészeti Főiskolán, majd a bécsi és a prágai Képzőművészeti Akadémián végezte. 1958-ban Párizsba, majd 1964-ben New Yorkba költözött. 1973-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. Az 1960-as évek pop-art irányzatával rokon concept-art egyik első képviselője. Christo 1958-ban kisebb-nagyobb tárgyak becsomagolásával kezdte, 1961-től foglalkozott középületek, tájelemek becsomagolásával. Legismertebb ezek közül a párizsi Pont Neuf híd (1985), a chicagói Modern Művészeti Múzeum (1969) és a berlini Reichstag épületének (1995) becsomagolása. Az Egyesült Arab Emírségekben hordókból épített piramist (masztaba) 2007-ben, 2018-ban pedig újabb masztabát épített a londoni Hyde Parkban lévő Serpentine-tavon.
Párizs vezeti a leginkább túlértékelt nagyvárosok listáját – derül ki a poggyászkirály Radical Storage legújabb tanulmányából. Stockholm az a város, melyben a legpozitívabban csalódtak a látogatók, Fokvárost tartják a legszebbnek, a legkiemelkedőbb látnivalók pedig Londonban találhatók.
(Forrás: MTI, fotók: Getty Images)
christo | becsomagolták | építmény | diadalív | legimsertebb | párizs
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!