Erősíti a kutatók közötti identitástudatot és felhívja a figyelmet a globális éghajlatváltozásra az amerikai újságíró által megalkotott zászló.
Az Antarktiszon a kutatókon kívül senki sem él, ez a terület ugyanakkor a leginkább érintett az éghajlatváltozás negatív hatásaitól. A déli sarkon nincsenek kulturális nagykövetek, diplomaták, akik képviselnék a területet és felhívják a figyelmet a klímaválság hatásaira.
A zászló azonban a tervező szerint betöltheti ezt a funkciót szimbolikus jelentéstartalma miatt.
Az Antarktisz a Föld egyik leggyorsabban melegedő helye. Az átlagos hőmérséklet az elmúlt ötven évben 3 Celsius-fokkal emelkedett a 0,9 fokos globális átlaghoz képest, emiatt a jégveszteség mértéke 2012 óta megháromszorozódott.
Nyaranta nagyságrendileg tízezer kutató és a kisegítő személyzet tagjai dolgoznak a déli sarkon, telente azonban csupán ezren maradnak, hiszen a kontinensre való be- és kiutazás a mínusz hatvan fokban gyakorlatilag lehetetlenné válik.
Evan Townsend amerikai újságíró egy sarkkutató állomáson tervezte meg az Antarktisz első zászlaját, amelyen egy fehér csúcs és egy iránytű látható. A színek kontrasztja pedig a hóviharokat és a koromsötét sarki éjszakákat jeleníti meg. A zászló közepén az iránytű nyílja az Antarktisz földgömbön elfoglalt helyére mutat.
Townsend a tervezés során arra törekedett, hogy egy olyan zászlót alkosson meg, amely nem politikai szimbólum, de tükrözi azt, hogy a kutatóbázison ötvenhárom ország képviselteti magát. A célja az volt, hogy a kutatóállomáson dolgozók között erősítse a kapcsolatot, közben pedig felhívja a figyelmet a klímaválságra.
Aki egyszer az Antarktiszon jár, nehezen fogja elfelejteni a végtelenbe nyúló havas tájakat, a ködös bérceket és a grandiózus jéghegyeket.
(Fotók: Dezeen)
antarktisz | zászló | klímaváltozás
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban

Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!