Thijs Komennel, az Air France-KLM regionális igazgatójával beszélgettünk.
Ahogyan az elmúlt néhány hónapban kiderült, a koronavírus-járvány megakadályozásának eddigi egyetlen hasznos módja a karantén volt, ami egyet jelentett a mozgás, a helyváltoztatás, az utazás teljes hibernációjával. Hónapokig csak az otthonunk és boltok között közlekedtünk, az engedélyezett mozgás néhány országban az otthontól számított egy kilométeres körzetben volt engedélyezett, és ugyan nálunk májusra a legtöbb korlátozást feloldották, de úgy fest, a koronavírus minimum 2021 tavaszáig nem fog eltűnni az életünkből.
A járvány következtében a világ fokozatosan megállt, a globális turizmus szakaszonként, Ázsiából kiindulva megbénult, a turizmusra épülő iparágak a szállodáktól kezdve a légitársaságokon át a fesztiváliparig pedig minden kontinensen a klinikai halál állapotába kerültek.
Becslések szerint globálisan mintegy százmillió ember munkája került veszélybe. Az Amerikai Egyesült Államok légi forgalma kilencvenöt százalékkal csökkent, és Európában is hasonló a helyzet, miközben a légitársaságok valószínűleg háromszáz milliárd dollárral kevesebb bevételre számíthatnak majd az idei esztendőben.
Az elmúlt időszakban stabilnak hitt szereplők kerültek komoly bajba – ilyen volt a Lufthansa, amely májusban kapott egy tízmilliárd eurós mentőcsomagot a német államtól. Latin-Amerika legnagyobb légitársaságai, a LatAm és az Avianca csődöt jelentettek, Hongkong legnagyobb légitársasága, a Cathay vezérigazgatója szerint a cége 2021-ben is csak a járatai felét fogja elindítani. Egy adatelemző cég szerint nyáron a világ utasszállító repülőgépeinek hatvannégy százaléka pihent a kifutópályákon, ez 16 800 járművet jelentett. Hogy milyen károkat szenvednek el a légitársaságok, jól demonstrálja Scott Kirby, az amerikai United elnökének nyilatkozata, miszerint a cége naponta százmillió dolláros veszteséget könyvel el.
Hogy miképpen élte át az elmúlt hónapokat, és hogyan készül a jövőre a világ egyik legnagyobb légitársasága, az Air France-KLM, arról Thijs Komen regionális igazgatót kérdeztük.
– Miként alkalmazkodott az Air France-KLM a pandémia miatt átalakult helyzethez?
– Az elmúlt hónapokban a világunk drasztikus változásokon ment keresztül. Tavaly év végén a KLM századik születésnapját ünnepeltük, és optimizmussal tekintettünk a 2020-as évre mind a KLM-mel, mind az Air France-szal kapcsolatban. Az év során kialakult helyzetet viszont nem láthattuk előre, még a krízis első hónapjaiban sem. Azóta a társadalmakat, a közösségeket és a családokat – közvetlenül vagy közvetetten – folyamatosan érinti a nemzetközi vírushelyzet, ez alól pedig a vállalatok sem képeznek kivételt.
Az Air France és a KLM természetesen több intézkedést is hozott az ügyfelek és a személyzet biztonságos utazása érdekében. Kötelező például a maszkviselés a felszállás és az utazás teljes időtartama alatt. Extra higiéniai felszerelés található a gépek fedélzetén, a kabinok fokozott tisztításon esnek át, a levegőt pedig HEPA szűrőkkel frissítjük. A biztonságos utazás azonban nemcsak a repülés alatt fontos, a felszállás előtt és után különleges intézkedések vannak érvényben a Párizsi CDG és az Amszterdam-Schiphol repülőtereken is. Több szolgáltatásért is csak bank- vagy hitelkártyával lehet fizetni, különleges beszállási szabályok vannak érvényben, például csak kisebb csoportokban szabad a gépre szállni, és természetesen a repterek egész területén próbáljuk felhívni a figyelmet a távolságtartás fontosságára.
A pandémia miatt az Air France és a KLM téli menetrendje sokkal korlátozottabb a tavalyi év azonos időszakához képest. Novemberben például az európai hálózat a 2019-es kapacitás 55%-án üzemel. Mindkét társaság fokozatosan, a lehetőségekhez alkalmazkodva bővítette európai és interkontinentális hálózatát a koronavírus okozta, a desztinációkat és a járatsűrűséget befolyásoló súlyos korlátozások után. Elsődleges célunk a desztinációk számának visszaállítása, hogy széles körű utazási lehetőségeket tudjunk biztosítani.
Ezt követően a járatok számának növelésén dolgozunk, illetve ahol lehet, nagyobb férőhelyű gépekkel repülünk.
Szeretnénk biztosítani utasainkat, hogy nemcsak jóban, de rosszban is kitartunk mellettük, ezért különböző változtatási és visszatérítési lehetőséget biztosítunk a számukra. Mindenkit arra ösztönzünk, hogy foglalja le bátran a jegyét, hiszen nemcsak az időpont, de a desztináció ingyenes változtatására is van lehetőség.
– Mi az előrejelzése a légiközlekedési ipar következő két-három évére vonatkozóan?
– Az Air France-KLM számára nem lesz „restart” gomb a pandémia után, inkább „reset”. A mai napig rengeteg bizonytalanság övezi a helyzetet. Nem tudjuk, meddig tart majd ez a különleges állapot, hogy miként hatnak a higiéniai előírások a repülésre, és hogy mik az Air France-KLM kilátásai. Folyamatosan rövidtávú hálózati terveket dolgozunk ki, ezzel egyidőben különböző hosszabb távú forgatókönyveket is kialakítunk a vállalat jövőbeli mérete és a flottánk tekintetében. Fontos rugalmasnak maradnunk, hiszen folyamatosan választ kell adnunk az új lehetőségekre. Mindenképp fokozni fogjuk például a társadalmi felelősségvállalási erőfeszítéseinket, hogy fenntarthatóbb, digitálisabb és hatékonyabb legyen a működésünk, így növelve az ügyfeleink és a dolgozóink elégedettségét.
Az Air France és a KLM még ezekben a gondterhelt időkben sem szeretné szem elől téveszteni a klímaváltozás okozta, társadalmunkra nehezedő kihívásokat.
Az elmúlt harminc évben már rengeteg lépést tettünk a légi közlekedés fenntarthatóságáért, ez a tavaly létrehozott Fly responsibly programban is megmutatkozott. A fenntartható működés, az innováció és a más szervezetekkel való együttműködés mindig is működésünk alapjait képezték, és a jövőben is kulcsszerepet játszanak majd vállalatunk és a szektor újjáépítésében.
– Mi a krízis legnagyobb tanulsága ön mint vezető számára?
– A krízis kezdeti szakaszában a holland miniszterelnök az alábbit nyilatkozta: „A helyzet ötvenszázalékos ismerete alapján kell százszázalékos döntéseket hoznunk.” Vállalatunk esetében is nagyon hasonló a helyzet, több szempontból is magas fokú bizonytalansággal kellett és kell megküzdenünk. Az utazási szabályozások egyik napról a másikra változtak, nekünk pedig gyorsan kellett alkalmazkodnunk. Ilyenkor a legfontosabb, hogy mindenkit a lehető legjobban tájékoztassunk. A csapatunk otthonról kezdett dolgozni, mindenkinek megvolt a maga aggálya, legyen az az egészség, a gazdaság, vagy a gyerekek, akik nem tudtak iskolába menni.
Ilyenkor új módszereket kell találni a kommunikációra, a bizonytalanságokról pedig beszélni kell.
Az információ, amit egyik nap megosztunk, másnapra érvényét vesztheti.
légitársaság | válság | nagy sztori | air france | járvány | KLM
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!