Leo Hendrik Baekeland flamand vegyész szabadalmaztatta 1907-ben a bakelitet, amely kereskedelmi forgalomba végül csak 1939-ben került. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy ennek a bakelitnek nincs sok köze ahhoz a hanglemezhez, amelyet szüleink, nagyszüleink fiatalkorukban előszeretettel pörgettek, a bakelitre ugyanis sohasem lehetett zenét rögzíteni.
Magyarországon a CD-k megjelenését követően kezdték el a régi hanglemezeket „bakelit” névvel illetni, az elnevezés pedig szépen elterjedt a műszaki és zenei szlengben is.
A téves szóhasználat oka az volt, hogy a régi hanglemezek anyaga is kemény volt, fizimiskája pedig sötét, akár csak a bakelitnek, amely lényegében egy hőre keményedő szigetelőanyag.
Ha bakelit helyett viszont a vinyl kifejezést használjuk, azzal már jóval közelebb járunk a valóságunk, hiszen a ma is jól ismert hanglemezek egyik fontos alapanyagáról beszélünk.
A 19. század végén feltalált gramofonlemezeket az 1940-es években váltotta le a mikrobarázdás lemez, amelynek a fejlesztésében Goldmark Péter Károly mérnök csapata vett részt.
A mikrobarázdás lemez megjelenése hatalmas lépés volt a zeneipar és zenehallgatók számára is, hiszen a sellakból készült 78-as fordulatszámú gramofonlemezeken nagyjából hárompercnyi anyag fért el, a továbbiakban viszont a keskenyebb barázdák és a lassabb fordulatszám miatt húsz percet is tudtak egy oldalon rögzíteni – az új technológiájú hanglemezeken akár egy teljes klasszikus zenei darab is elfért. Az első mikrobarázdás lemezt végül 1948. június 21-én adták ki, amelyre a német romantikus zeneszerző, Felix Mendelssohn-Bartholdy E-moll hegedűversenye került.
A mikrobarázdás lemez a 20. század második közepén az aranykorát élte, ez volt magasan a legfontosabb eszköz a zene kereskedelmi célú sokszorosítására. Majd a csúcstechnológia előretörésével a vinyl szépen a háttérbe szorult, az információs robbanás szele pedig elsöpörte magával a hanglemez unokáját, a CD-t is. Az utóbbi években viszont úgy fest, a két egykori gigász csatája megfordulni látszik, ugyanis a nyolcvanas évek óta először előzte meg a hanglemez-eladás a CD-eladást az Egyesült Államokban, és ez a tendencia más országokban is érzékelhető.
Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (Recording Industry Association of America, RIAA) adatai szerint 2020 első félévében a lemezkiadás 62 százalékának bevétele a vinyleladásokból származott, összesen mintegy 232 millió dollár (70 milliárd forint).
Érzékelhető nosztalgia övezi a hanglemezeket, a vájtfülűek és a zenei ínyencek pedig akár ölre is mennének, ha az analóg zeneélményt támadni kezdik a digitális éra korában. Azt viszont még így is túlzás állítani, hogy a vinyl a második fiatalságát élné,
hiszen az összes rögzített zenei felvétel utáni bevételben így is mindössze négyszázalékos része van, és továbbra is a streaming dominálja magasan a piacot.
2020 első félévében ugyanis a bevételek 85 százaléka, 4,8 milliárd dollár (1451 milliárd forint) online zenehallgatásból származott, ez pedig az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest további növekedést jelent.
Külön érdekesség, hogy a digitális letöltések a teljes bevételnek mindössze hat százalékát teszik ki, pedig a vinylhez, a magnókazettához, majd a CD-hez képest is óriási áttörés volt a digitális tárolóeszközökre letölthető zene – legyen szó a tömörített mp3-ról, vagy a veszteségmentes, úgynevezett lossless formátumokról. Úgy fest, a streaming zenehallgatás egyre inkább elszívja a levegőt a digitálisan letölthető zenék elől, így pedig nagyon is elképzelhető, hogy pár éven belül több vinyl fog a lemezjátszókban pörögni, mint amennyien letöltött zenét hallgatnak majd.
Ez is érdekelhet:
A Jaws Alsta Nautoscaph Superautomatic limitált kiadásban érkezik, egészen pontosan 1975 darabban – ezzel is tisztelegve a három Oscar-díjas kultfilm elkészülésének éve előtt.
nagy sztori | CD | Felix Mendelssohn-Bartholdy | vinyl | bakelit | lemezjátszó
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!