Egy évtizeddel ezelőtt hat galíciai barát azt találta ki, hogy sétaúttal köti össze a partvidék hosszú homokos strandjait, gránitszikláit és nyugalmat sugárzó, madarakkal teli torkolatait, hogy mások is megismerhessék szeretett hazájukat.
Egy olyan összefüggő ösvényt akartak létrehozni, amely a régi bálnavadászkikötőt Malpicát a finisterrei világítótoronnyal köti össze, amit már a római időkben is a "világ végének" tekintettek.
A település nevének eredete (mely galíciaiul Fisterra) a latin finis Terræ vagyis A világ vége kifejezés, mivel az a kontinentális Spanyolország legnyugatibb részén helyezkedik el. Hajózási szempontból a világ legveszélyesebbjei közé tartozik ez a partszakasz, ezért kapta a Costa da Morte (A halál partja) nevet, és ezért is található itt annyi világítótorony.
A helyi halászoktól és gazdáktól megtudták, hol futnak rejtett ösvények, és összeállították a biztonságos útvonalak térképét, amelyet először a Facebookon osztottak meg csoportos sétákat ajánlva a születő ösvény egyes szakaszain. 2014-ben létrehoztak egy nonprofit egyesületet, amelynek önkéntesei megkezdték a növényzet irtását és az útvonal kijelölését.
A kétszáz kilométer hosszú utat nyolc szakaszra bontották, melyek mentén szálláshelyek, éttermek, bárok, pékségek, sőt, még taxik is várják a látogatókat.
Vannak zarándokok, akik Szent Jakab-útjáról letérnek a finisterrei világítótoronyhoz, de kevesen ismerik a klasszikus útvonalnál kevésbé zsúfolt és meditatívabb világítótorony-utat, amely Európa egyik legérintetlenebb vadregényes partvidékén vezet.
Tengeri éghajlatával és a hatalmas, vad óceán látványával Galícia Wales vagy Bretagne vadabb változatának tűnik. Zord hegyoldalaira fenyőerdők és vadvirágok tapadnak, falvainak kőházait hortenziák díszítik.
Itt található a Nariga világítótorony, amelynek alapja egy hajó orrára hasonlít, és a gyaloglást olyan festői strandokon szakíthatjuk meg egy kis úszással, mint a Playas de Trece, amely fölé Európa egyik legnagyobb homokdűnéje magasodik, a Monte Branco, de a rózsaszín gránitsziklákkal keretezett Praia de Reira is idilli pihenőhely.
A kettő között az Angol temető őrzi egy 1890-es hajótörés tragikus emlékét, amelyben 172 tengerész vesztette életét, és ami miatt egy brit újságíró a halál partjaként nevezte el ezt a szakaszt. A hajószerencsétlenség nyomán, hogy megelőzzék a további tragédiákat, sebtében fel is húztak innen nem messze egy világítótornyot 1896-ban, ez lett a Cabo Vilan, Spanyolország első elektromos világítótornya.
A helyiek azonban nemcsak a világítótornyokban bíztak. A halászok feleségei egykor állítólag a Hegyi Szűz kápolnájához (Ermida da Virxe do Monte) jártak fel, hogy a segítségét kérjék a szerencsés utazáshoz, de biztos, ami biztos, a tetőre is felmásztak, hogy megfordítsák a cserepeket abban a reményben, hogy ez megváltoztatja a szél irányát, és hazahozza a férjeiket.
De az útvonalon nemcsak ilyen magányos és meditatív helyeken mélyülhetünk el, mert ott van például Camarinas nyüzsgőbb halászkikötője is, majd az utolsó szakaszon ismét egyik káprázatos tengerpart jön a másik után: Nemina vad szörfös strandja, a Playa de Rostro és a Playa de Arnela, egészen a Fisterra mögötti Mar de Fora strandig, az út végén pedig Finisterre világítótoronya áll, ahol a kelta druidák már jóval Szent Jakab születése előtt szertartásokat tartottak a Napnak szentelt oltárnál.
Ezen az öt csodaszép tengerparti úton is érdemes egyszer végigsétálni, a norvég El Camino pedig van olyan látványos, mint az eredeti.
(Forrás: BBC, képek: Getty Images)
nagy sztori | világítótornyok útja | Fisterra | tengerpart | camino | világítótorony
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!