Gordon Hempton foglalkozását tekintve akusztikus ökológus, amit talán úgy lehetne magyarázni, hogy olyan környezettudós, aki a természet hangjaival foglalkozik. Minden olyan zajjal, zörejjel, vagy erősebb hanggal, ami a természetben megtalálható. A kutató most azon fáradozik, hogy bejegyzett értéket képviselhessenek az olyan helyek, amelyek tiszta csöndet adnak, minden, ember által előidézett, mesterséges hang nélkül.
Fel tudod idézni, hogy legutóbb mikor jártál olyan helyen, ahol semmiféle mesterséges zajt nem hallottál? Csupán a levelek neszét, a békák kuruttyolását, a ragadozó madarak támadásának hangját? Meglehet, hogy évekkel ezelőtt történt ilyen, de még az is esélyes, hogy sosem. Mert mindig közbeszólt egy repülőgép, valami mezőgazdasági jármű hangja, elektromos vezetékek zúgása.
Egy felmérés szerint az amerikai gyerekek kilencven százalékának még sosem jutott ilyen élmény, ráadásul azok a hangok, melyek a lakókörnyezetünk miatt körbevesznek és sosem csillapodnak, komoly stressznek teszik ki az idegrendszerünket.
Semmiféle összeesküvés-elméletbe nem szeretnénk belemenni, ezek mind tudományosan bizonyított tények: a magas vérnyomás, alvászavar, kognitív zavarok, fülzúgás kialakulását elősegítik ezek a már megszokott, de mégsem természetes hangok. Folyamatosan felfigyelünk valamire, zavarnak a már észre sem vehető zajok is.
Gordon Hempton, fentebb említett környezettudós projektje, a Quiet Parks International (QPI) hasonló elven alapul, mint a csillagoségbolt-parkok monitorozása.
Szeretnék felkutatni a világ olyan pontjait, ahol nincs hangszennyezés.
Ha sikerült mindezt a fényszennyezésre is megvalósítani, miért ne lehetne ugyanúgy, csak a csendre fókuszálva?
A projekt a felderítésen kívül fontos megőrző munka is, hiszen amennyiben azonosítják majd a bolygó legcsendesebb pontjait, oda lehet majd figyelni arra, hogy ez így is maradhasson.
A hírek szerint Hempton és csapata már csaknem kétszázhatvan ilyen helyet jegyzett le. De mennyire paradox helyzet, hogy azért (is) rögzítik ezeket a helyeket, hogy az ember megtapasztalhassa a természet legtisztább zaját, vagyis a zavartalan harmóniát egyszer csak megtörjük?
Tapasztalat útján kiderült, legalább egy hét kell ahhoz, hogy az ember megszokja a teljes csendet, és ne gondolja úgy, hogy utat tévesztett. Ha ez megtörténik, az agy új idegi pályákat fejleszt, ami lehetővé teszi, hogy olyan hangokat is meghalljunk, amiket azelőtt soha. Alig várjuk, hogy elkészüljön a lista, és reméljük, ahogy majdnem teljes fényszennyezettség nélküli helyeket is regisztáltak itthon, úgy "csendes erdő" is akad majd az országban!
Ez is érdekelhet:
Az emberiség 80%-a fényszennyezett környezetben éli mindennapjait. Ha szabad szemmel csodálnánk meg a Tejutat, nem sok helyen, de van még rá esélyünk.
(Fotók: Unsplash)
feltöltődés | nemzeti park | csend | természet | nesz | természetjárás
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!