„Gyönyörű az úttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedül. Embert meg nem vetek, de a természethez vagyok hű.”
Ez a George Byron-versrészlet sok nagy kalandor lelki ars poeticája lehet. Sokan a parázst és az izgalmasat, a váratlant és a nyüzsgőt keresik utazásaik során, mások pedig az érintetlenebb, csendesebb helyeket fedeznék fel és ismernék meg, ezáltal pedig kicsit önmagukat is. Ebben a cikkben az utóbbiakból szedtünk össze egy csokorra valót, a kiszemelt célpontok közül pedig néhány Magyarországról is könnyen megközelíthető.
Hallerbos
A legtöbb ember nem is gondolná, hogy a politikától és diplomáciától „szagos” világvárostól, Brüsszeltől mindössze pár kilométerre egy igazi tündérország bújik meg, amelyet hajnalban gyakran köd borít, és szinte földöntúli látványban fürdik. A Hallerbos (vagy Halle-erdő) minden tavasszal a föld egyik legszebb erdejévé változik, ugyanis
milliónyi színes harangvirág lepi el ilyenkor, így kék és lila színben pompázik.
Nem is csoda, hogy rengeteg turista és fotózni vágyó keresi fel a virágmező fedte környéket.
A flandriai Hallerbosra egyébként joggal lehetnek büszkék a belgák, ugyanis a második világháború alatt szinte teljesen kipusztították, ám a helyiek újjáültették a fákat, a növényeket pedig újratelepítették.
Dolomitok
Az Alpok egyik keleti, észak-olaszországi hegycsoportja, a Dolomitok helyén egykoron tenger állt, és a hajdani, sekély tengerben található korallzátonyok voltak a mai hegyek ősei.
A hegyvidék 2009 óta része az UNESCO világörökségének, völgyeiben gyors sodrású hegyi patakok folynak, amelyek helyenként tavakat alakítanak ki.
A különleges szirtalakulatok, fűrészfogak, gigászi pillérek, groteszk alakokat formáló sziklák, mély szakadékok változatos képe mellett
a Dolomitok egyik fő varázsa a színek játéka, köszönhetően a kőzetanyag magnéziumtartalmának,
amely az eltérő fényhatásokra különbözőképpen válaszol, így a hegység hol vöröses-barna, hol fehéresszürke, hol kékeslila színben tündököl.
Napkeltekor és napnyugtakor élénk rózsaszínbe vagy bíboros lilába burkolóznak a hegycsúcsok, ez a jelenség az alpenglühen (olaszul enrosadira), azaz a sziklacsúcsok izzása. Akárhogy is, a hegyvidék tavasszal, nyáron, ősszel és télen is csodás látványt nyújt, lényegében nem fog rajta az idő(járás) vasfoga. Bármikor érdemes lehet felkeresni.
Holt-tenger
A közel-keleti állóvíz nem onnan kapta a nevét, hogy ki lenne száradva – bár idővel minden bizonnyal ez a sors vár majd rá. A vize nagyjából nyolcszor sósabb az óceánénál, ezért magasabb rendű élőlények nem élnek benne.
Így olyan, mintha teljesen kihalt lenne.
Mivel a tenger vízszintje folyamatosan csökken, a föld üregessé válik, így elég veszélyes sétálni a környéken, mert a talaj könnyen beomlik. Ennek ellenére a tó rendkívüli népszerűségnek örvend, ami nem csoda, ha megnézzük, hogy a bolygó egyik legkülönlegesebb természeti képződménye mennyire fotogén.
A Jordán-árokban található bolygónk legmélyebb szárazföldi pontja, a víz színe közelről tiszta, átlátszó, távolról pedig sötétkék. Külön érdekesség, hogy a tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért
felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg,
a túlsó partot így csak gyengén lehet kivenni.
Torockó
Ha a történelmi Székelyföldet közelebbről is szeretnénk megcsodálni, akkor nem szükséges egészen Hargitáig utaznunk. A Fehér megyei Torockó az egykori Aranyosszék peremvidékén fekszik, ez a történelmi szék pedig egy „elfeledett” székelyföldi exklávé. De akit hidegen hagy a történelem, annak is lesz bőven motivációja felkeresni a falut, amit nem véletlenül emlegetnek Erdély egyik legszebb településeként.
Érdemes kiemelnünk Torockó gazdag népviseletét, hímzéseit és bútorfestészetét, valamint épített örökségét is, amely pár éve hungarikum lett – a falura ugyanis jellemzők a 19. század végén épült szász stílusú, hangulatos fehér házak.
Torockó igazi különlegessége mégis egy különleges „természeti jelenségben” keresendő. Az ezerfős településen az a benyomása az embernek, mintha kétszer kelne fel és nyugodna le a nap, ez pedig a Székelykő miatt van, ugyanis
a faluból nézve a Nap „visszabújik” a sziklák mögé, ahonnan később újra előbukkan
– a különleges jelenségről Jókai Mór is írt az Egy az Isten című regényében.
Ez is érdekelhet:
Liechtenstein kilencórányi autóútra van tőlünk, mégis oly keveset tudunk róla, mintha csak egy másik univerzumban lenne.
nagy sztori | holt-tenger | dolomitok | Hallerbos | utazás | torockó
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!